Az illiberális állam fenntartását biztosítja az LMP

  • narancs. hu
  • 2016.11.22 09:40

Belpol

„Biztosan nem fogják helyreállítani az Alkotmánybíróság függetlenségét” – áll az Eötvös Károly Intézet közleményében.

Az LMP támogatásával egészül ki az Alkotmánybíróság – írja közleményében az Eötvös Károly Intézet. Majd így folytatják:

A kormánynak sikerült megszereznie az LMP támogatását négy új alkotmánybíró jelöléséhez. A kétharmad elvesztése miatt hónapokig betöltetlen posztokra ma választhatják meg az új bírákat.

A konszenzusos jelöltek biztosan nem fogják helyreállítani az Alkotmánybíróság függetlenségét. 2013 tavaszán először ugyanis többségbe, majd kizárólagos többségbe kerültek azok a bírák, akiket a Fidesz által 2010-ben megváltoztatott jelölési szabályok szerint választottak meg, azaz tisztségük elnyeréséhez elég volt a kormány támogatása.

Az új alkotmánybíráknak és jelölőiknek számolniuk kell azzal, hogy nem független testületet egészítenek ki, hiszen mind a tizenegy jelenlegi alkotmánybírót a kormánytöbbség egyedül jelölte és választotta meg, és az AB új elnöke is ezek közül a bírák közül kerül ki. Egyértelmű, hogy a bíróválasztás nem változtatja meg a testület karakterét, nem teszi az alkotmányosság értékei iránt elkötelezetté az Alkotmánybíróságot.
Az LMP azzal, hogy támogatja a Fideszt az új alkotmánybírák megválasztásában a NER rendszerkritikusa helyett, ezúttal a rezsim konstruktív ellenzékeként lép fel, amivel a NER működtetéséhez nyújt segítséget. Liberális demokráciában a konstruktív ellenzékiség nemcsak lehetőség, hanem kötelesség, mert az alkotmányos intézmények csak a kormánytöbbség és az ellenzék kooperációjával működtethetőek. A NER-ben azonban a konstruktív ellenzék az illiberális állam fenntartásához járul hozzá.

Az Alkotmánybíróság így már nem csak a kormánytöbbség által megválasztott bírákból áll majd, hanem ellenzéki támogatást is élvező tagjai is lesznek. Az LMP emlékezetünk szerint alkotmányos ügyekben a menekültválságig mindig tiszteletre méltó, az alkotmányosságot támogató álláspontot képviselt, ezért is különös az Alkotmánybíróság kiegészítését támogató politikai döntése. A Fidesz–LMP-megállapodás tehát inkább rontott a helyzeten, mert az LMP támogatása azt a hamis látszatot kelti, mintha néhány új személy bekerülésével az Alkotmánybíróság rendeltetésének megfelelően működő alkotmányos intézménnyé válhatna. Négy új alkotmánybíró, még ha személy szerint ideális választás lenne – erről távolról sincs szó –, semmiképp nem elég ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság újra betöltse alkotmányos funkcióját, azaz a közhatalom-gyakorlás korlátja és az emberi jogok védelmezője legyen. A NER ilyen konszolidációja ahelyett, hogy közelebb hozná, távolabb tolja az alkotmányosság helyreállításának esélyét.

Eötvös Károly Intézet

2016. november 22.

Neked ajánljuk