Egyre többet tudunk Ghaith Pharaonról, de a vele kapcsolatos rejtélyek és megválaszolatlan kérdések száma inkább nő, mint csökken. Pedig már az is elég nyugtalanító, amit biztosra vehetünk: az arab világ egyik legismertebb üzletembere és a modern történelem egyik legnagyobb csalásának kulcsszereplője két éve jelent meg Magyarországon. A róla elnevezett cégek azóta megvették a seregélyesi és a hőgyészi kastélyokat, a budai Orbán-rezidenciával szemközti villát és a József nádor téri Postabank-székházat. Utóbbit a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cégtől. Az egyik Pharaon-cégnek közös részvénytársasága van a külügyhöz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházzal, de hétvégén a Magyar Nemzet azt is megírta, hogy az állami résztulajdonú Mol is bevásárolta magát Pharaon pakisztáni olajvállalatába.
| ||
Mindez alig egy év leforgása alatt, 2014 novembere és 2015 októbere között történt. Amikor a Heti Válasz idén márciusban megírta, hogy Pharaon áll néhány magyarországi üzlet mögött, Orbán Viktornak, a kormánynak és a titkosszolgálatoknak már rég részletes információkkal kellett volna rendelkeznie a nemzetközi körözés alatt álló Pharaonról. Aki többek között egy olyan bank, a BCCI egyik vezetője volt, amely terroristák és ismert diktátorok pénzét kezelte és mosta tisztára. (Részletes portréját lásd: A szaúdi szomszéd, Magyar Narancs, 2016. október 20.) A fideszes reakciókat végignézve kiderül, hogy vagy rémisztően tájékozatlanok voltak, vagy azt se tudták, mit kellene hazudni.
Még a nevét sem hallottam!
Ezt az Információs Hivatalt (IH), vagyis a polgári hírszerzést felügyelő miniszter, Lázár János mondta Pharaonról egy kormányinfón, három héttel a Heti Válasz cikkének márciusi megjelenése után. Néhány nappal korábban Halász János pártszóvivő újságírói kérdésre azt felelte, hogy semmit nem tud az ügyről. Április végén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hosszas tájékoztatót hallgatott meg Pharaonról, és az ülés után a fideszes alelnök, Németh Szilárd kijelentette, hogy a szaúdi üzletember nem azonos önmagával: „Mind az FBI-jal, mind a CIA-jel együttműködik a magyar szolgálat, sőt az Interpolon keresztül is információk érkeztek, és ma az az információ, hogy ez a Pharaon nem az a Pharaon.” Néhány nappal később a kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár válaszolt a magyar kormány tétlenségét firtató Jobbiknak a parlamentben, de két és fél perces felszólalásában egyetlen mondat sem vonatkozott a konkrét kérdésre (helyette a párizsi terrortámadásokról és a Jobbik botrányairól beszélt). Májusban Orbán Viktor ugyancsak a plenáris ülésen árulta el, hogy a kormány csak a Jobbik áprilisi hírverése után foglalkozott Pharaonnal, és ekkor mindent törvényesnek talált; másrészt viszont nem tudnak róla, hogy „kiterjedt üzleti kapcsolatai” lennének. (Mondta ezt tehát az után, hogy a Pharaon-cégek felvásároltak nálunk négy méregdrága műemléket, az egyiket Orbán házával szemközt, illetve miután már Pharaon második vállalkozásába is beszálltak állami tulajdonú cégek.) Orbán közölte azt is, hogy a szaúdi üzletember nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Júniusban a nemzetbiztonsági bizottság meghallgatta az IH vezetője és Lázár János közös beszámolóját az elmúlt év hírszerzési eredményeiről – az LMP-s Szél Bernadett ekkor kérdezte őket Pharaonról, de véleménye szerint nem kapott „épkézláb” válaszokat. Korábban ugyanezt mondták a jobbikos és szocialista bizottsági tagok is.
Két héttel ezelőtti cikkünk megjelenése után megismétlődött a koreográfia. Németh Szilárd a nemzetbiztonsági bizottság ülése után elmondta, hogy ez a Pharaon nem biztos, hogy az a Pharaon. Orbán Viktor viszont a parlamentben ezt a lehetőséget fel sem vetette, ellenben mindenkit megnyugtatott, hogy Pharaon nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.
| ||
Mindkét állításnak ellentmond egy kiszivárgott kormányzati irat, amely az ügy egyik legérdekesebb eleme. Ezt Juhász Péter hozta nyilvánosságra az Együtt honlapján, miután azt – ahogy lapunknak fogalmazott – „befújta a szél az ablakon”. A beszkennelt irat két részből áll: Pintér Sándornak a szaúdi nagykövethez írt minisztériumi fejléces leveléből, amelyben a királyság hivatalos álláspontját tudakolta Pharaonnal kapcsolatban, valamint egy jelzés nélküli, részletes leírásból, amely Pharaon magyarországi tevékenységét összegzi, és amely feltételezhetően a levél csatolmánya volt. Nem tudni, hogyan és honnan került Juhászhoz ez a belügyi irat, és előző cikkünk írásakor még azt sem tudhattuk biztosan, hogy hiteles-e, mivel hiába kértünk róla tájékoztatást a Belügyminisztériumtól és a szaúdi követségtől. Azóta Németh Szilárd igazolta a levél valódiságát azzal, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülése után közölte: Juhász Péter minősített adatokat tartalmazó nemzetközi iratokat hozott nyilvánosságra. Az MTI tudósításából kiderül, hogy Németh szerint egy eljárás keretében tisztázni kell, hogy ki milyen szándékkal juttatta ki a dokumentumot, és hogy kinek az érdekében áll, hogy „ezt az ügyet ilyen formában terítse a közvélemény számára”.
A szivárogtatás felderítése lehet jogos igény, de Juhász szerint ez nem több kommunikációs trükknél: „A Fidesz megint nem válaszol a valódi kérdésre, hanem próbálja elterelni a figyelmet” – mondta kérdésünkre az Együtt alelnöke, és egyúttal azt javasolta a kormánynak, hogy inkább Pharaon után kutakodjon. Állítása szerint nem tudott arról, hogy minősített adatok lennének a belügyi iratban, és nem is tartja életszerűnek, hiszen ez semmilyen módon nincs jelölve a lapokon. Szerinte az is nehezen elképzelhető, hogy a magyar belügyminiszter minősített adatokat küldjön levélben egy olyan ország nagykövetének, amely nem tagja a NATO-nak, ellenben gyakran összefüggésbe hozzák különböző terrorszervezetek finanszírozásával.
| ||
A TASZ adatvédelmi programvezetője, Koncsik Anita szintén arra hívja fel a figyelmünket, hogy alapvetően ránézésre is eldönthetőnek kell lennie, tartalmaz-e minősített adatokat egy dokumentum. Ilyen esetben ugyanis a minősítési jelzetet jól láthatóan fel kell tüntetni. De ettől még nem látunk tisztán a kérdésben, hiszen kevés az információnk, és sok a lehetőség a találgatásra. Elképzelhető például, hogy nem az egyes adatok, hanem a levelezés ténye titkosított, és ilyenkor az iratokra nem feltétlenül kerül jelzés. Koncsik szerint az, aki minősített adatot tesz közzé, csak akkor vonható felelősségre, ha ennek tudatában volt; amennyiben viszont Németh Szilárdnak tudomása van visszaélésről, ám tájékoztatási kötelezettségének tíz napon belül nem tett eleget, akkor a szabálysértési törvény alapján ő maga elmarasztalható. Németh Szilárdot természetesen próbáltuk figyelmeztetni a veszélyre, de megkeresésünkre nem reagált.
Ha igaza van Juhásznak, és ez csupán kommunikációs fogás volt, akkor nem tartozik a legsikerültebbek közé. Németh kiszivárogtatásra vonatkozó megjegyzése ugyanis nem terelte el a figyelmet Pharaon és Orbán kapcsolatáról, viszont hitelesített egy olyan belügyi dokumentumot, amely a vonatkozó kormánypárti kommunikáció két fő állítását is cáfolja. Kiderül ugyanis belőle, hogy a mi Pharaonunk azonos a körözött Pharaonnal, illetve hogy maga a kormány sem gondolja, hogy ne lenne kockázatos a jelenléte, hiszen jelenleg is vizsgálódik utána.
Miért nem csukták le?
Az tehát világos, hogy a Fidesz nem feltétlenül mond igazat, amikor Pharaonról beszél, illetve hogy a szaúdi üzletembert szoros szálak fűzik Orbán Viktorhoz – mint kormányfőhöz, mint apóshoz és mint háztulajdonoshoz egyaránt. Sokkal kevésbé világos, sőt felettébb homályos viszont a magyar és a külföldi bűnüldöző és titkosszolgálati szervek magatartása.
Orbán Viktor májusban azt mondta a parlamentben: „Mindenesetre próbáljuk megérteni, hogy hogyan lehetséges az, hogy ha valakit 1992 óta az FBI köröz, szabadon jár-kel a világban.” Múlt héten ugyanezzel hozakodott elő, és hozzátette, hogy egyik schengeni ország sem emelt kifogást Pharaon vízumkérelmével szemben. Való igaz, az amerikai hatóságok nem tűnnek megszakadni a szaúdi olajmágnás elfogására tett igyekezetükben. Csak egy példa: Pharaon jachtja sűrűn forgolódik európai országok partjainál, a hajó mozgását bárki valós időben követheti, mégis egyetlen esetről tudunk, amikor megpróbáltak rajtaütni. Az ABC News beszámolója szerint 2006-ban az FBI kérésére olasz rendőrök kutatták át a Szicília mellett horgonyzó jachtot, de pont akkor, amikor Pharaon nem tartózkodott a fedélzeten – aztán útjára engedték a hajót. Az ilyen fokú tétlenség és/vagy ügyetlenség valóban lehet akár annak a jele is, hogy az amerikaiak nem akarják elfogni Pharaont. Ezt a lehetőséget korábban nyugati lapok is pedzegették, illetve a fent említett belügyi irat szintén erre következtet. A hasonló kétségek eloszlatását nem segíti, hogy Pharaon közismerten jó politikai kapcsolatokkal rendelkezik az Egyesült Államokban is: 2008-ban, a Bush-kormány alatt például nem kis felháborodást kiváltva komoly üzemanyag-szállítási szerződést kötött a hadsereggel. Abban a bizonyos belügyi iratban azonban az is olvasható, hogy az FBI azonnali értesítést kért Pharaon hazánkba történő beutazásairól, tehát nyomon követik a tevékenységét.
Orbán azt is mondta múlt hétfőn, hogy az egész Pharaon-ügy amerikai titkosszolgálati játszma, amit így, ebben a formában nehéz értelmezni. Mindenesetre megkértük az amerikai követséget, hogy kommentálják a vádat. Eric Watnik szóvivő nem kívánta minősíteni Orbán kijelentéseit, mindössze csatolta a Pharaon elleni, igen terjedelmes vádiratot és a máig érvényben lévő letartóztatási parancsot. Ezekből természetesen kiolvasható egy válasz: az Egyesült Államok nem most találta ki, hogy Pharaon körözött személy. Mivel pedig az Interpol „vörös riasztása” is érvényben van ellene, elvileg a magyar hatóságoknak kérdés nélkül le kellett volna fogni, és ki kellett volna adni.
A valóságban persze ez nem ilyen egyszerű. „Alapesetben valóban le kellett volna tartóztatni, ha az Interpol-körözésben ez szerepel, de ismerünk olyan kivételeket, amelyek erősítik a szabályt” – magyarázza Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója. Példaként hozza fel Hashim Thaçit, Koszovó jelenlegi elnökét, egykori gerillavezért, aki Albániát és Svájcot is többször megjárta, mire 2003-ban az Interpol-körözésnek megfelelően Budapesten letartóztatták, de politikai nyomásra hamarosan elengedték. Azt már mi tesszük hozzá, hogy van közelebbi példa is: a Pharaonnal üzletelő Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt szintén vígan jár-kel a világban az Interpol-körözés ellenére. (A Mol-szál részletes kibontását lásd a fejleményekről naprakészen tudósító magyarnarancs.hu-n – a szerk.) Tálas szerint a jelenlegi helyzetben kívülről nem megállapítható, hogy a magyar vagy az amerikai félen múlik-e, hogy nem jön létre az együttműködés.
Érdekes epizódja ennek a zavaros történetnek az ORFK-val folytatott levelezésünk. Még az előző cikk írása közben kérdeztük meg őket, hogy együttműködnek-e külföldi bűnüldöző szervekkel és a magyar vagy külföldi biztonsági szolgálatokkal Ghaith Pharaon kézre kerítése érdekében. Erre egy tömör „igen”-nel feleltek, de amikor a részleteket tudakoltuk, már nem reagáltak. Ugyancsak tömören, egy kurta „nem”-mel válaszoltak arra a kérdésre, hogy értesült-e a magyar rendőrség Ghaith Pharaon beutazásáról – ez legalábbis meglepő. További információt azonban erről sem adtak, és az újabb botrány kipattanása óta nem tudtuk őket szóra bírni.
Augusztus 4.
„Pharaon a tulajdonosa egy Le Pharaon nevű, 100 láb hosszú jachtnak, amelyen a hajófar alatt egy szfinx képe látható. Felségjelzése szerint az anyakikötője London” – olvasható a még mindig érvényes, de lassan muzeális értékű Interpol-körözésben. 1992 óta valószínűleg többször változott, hogy milyen felségjelzés alatt hajózik és formálisan kinek a nevén van, de Pharaonnak azóta is kedvelt tartózkodási helye a jacht, amelyet magyarországi cégeihez hasonlóan magáról nevezett el. Nem biztos, hogy csak ő használja, de hogy ő sokat használja, az igen. Mivel kétségkívül impozáns darabról van szó, ráadásul a tulaj sem akárki, ezért az elmúlt negyedszázadban sokan vettek részt a Pharaon-spottingban. A szokásos jachtfigyelő oldalak mellett különböző országok bulvár- és politikai sajtója számolt be róla, hol kötött ki és milyen hajókkal találkozott. Az egyik legnagyobb török napilap, a Hürriyet például 2013 nyarán a népszerű üdülőhely, Bodrum kikötőjében látta Pharaon jachtját, amelynek utasai elsötétített, páncélozott autóban távoztak. 2005-ben pedig abból lett hír, hogy a Le Pharaon a görög Lavrion kikötőjében Abdullah szaúdi király személyes jachtja mellett horgonyzott, nem sokkal annak trónra lépése előtt. Nekünk nem volt olyan szerencsénk, hogy a világ egyik legnagyobb hatalmú emberével lássuk együtt a délceg Le Pharaont, de egy szerény észlelést megoszthatunk a kedves olvasóval.
| ||
Régi ismerősünk az Artemy: a luxusjachtot azért részesítette kiemelt figyelemben a magyarnarancs.hu, mert a fedélzetén felfedeztük az ott igencsak otthonosan mozgó Mészáros Lőrincet és feleségét. Képeket is közöltünk róluk, amelyeket Sióréti Gábor kollégánk készített augusztus 2-án, Maslinica kikötőjében. A hajót akkor már jó ideje követte egy mindenki számára elérhető műholdas applikáció segítségével lapunk fotósa, Németh Dániel. Ő találta meg azt a kikötői kamera által rögzített felvételt is, amelyen Mészáros Lőrinc egy csónakból sportosan felugrik a hajóra augusztus 10-én, Hvar szigetén. Az Artemy tulajdonosa egy offshore hátterű, magyar kapcsolatokkal is rendelkező máltai céghálózat, de hát nem is firtatnánk itt, ki a valódi birtokosa, hiszen jelenleg bőven elég annyit tudnunk, hogy Mészáros Lőrinc augusztus 2. és 10. között minden bizonnyal az Artemyn múlatta az időt.
| ||
(Mellékesen jegyezzük meg, hogy azt sajnos nem tudjuk, hol volt ez idő alatt Orbán Viktor. A korábbi évekkel ellentétben ugyanis sajtóstábja nem árulta el, hol nyaralt idén a miniszterelnök. Havasi Bertalan annyit mondott az augusztus 4-én megjelent Népszabadságnak, hogy a miniszterelnök ezen a nyáron már többször kivett néhány nap szabadságot. Az biztos, hogy augusztus 9-én már szépen lebarnulva motorcsónakozott Budapesten Jarosław Kaczyński lengyel pártvezérrel.)
Mészáros Lőrincék útvonalát kíváncsi természetű munkatársunk folyamatosan követte a műholdas applikációján, és azt látta, hogy augusztus 4-én délután elindultak Necujamból, kora este érkeztek Splitbe, ott töltötték az éjszakát és a másnap délelőttöt, majd egy kis necujami kirándulást követően 8-áig ott is maradtak.
| ||
A FleetMon adatbázisa szerint a Le Pharaon az elmúlt három évben közelébe sem ment az Adriai-tengernek. Idén nyáron azonban tett egy rövid látogatást. Ghaith Pharaon jachtja egészen pontosan augusztus 4-én, vagyis Mészáros Lőrincékkel azonos napon futott be Split kikötőjébe. A két hajó nem közvetlenül egymás mellett, de egymás közelében töltötte az estét. Azt nem tudjuk, a Le Pharaon hol volt a következő 2-3 napban, de 8-án Velencében tűnt fel, majd Görögországon át visszatért leggyakoribb állomáshelyére, Bejrútba.
Mészáros Lőrincnél levélben érdeklődtünk, de nem árulta el, hogy találkozott-e személyesen Ghaith Pharaonnal. Bár korábban Orbán Viktor sem válaszolt ugyanerre a kérdésünkre, cikkünk megjelenése után mégis kiderült, hogy személyesen ismeri a kalandos életű szaúdi férfit, akinek bankja korábban számos diktátornak segített külföldre menekíteni a pénzét. Azóta viszont, mint azt Orbán Viktortól tudjuk, Pharaon jó útra tért, és magyarországi tevékenysége a törvényes kereteken belül marad, mindannyiunk szerencséjére.
A cikk megírásában közreműködött Németh Dániel.
