A MNB 330 pontos csomagjában mindössze négy pont foglalkozik a nyugdíjrendszerrel, de azok elég súlyosak – hívja fel a figyelmet Simonovits András nyugdíjszakértő az Élet és Irodalomban megjelent publicisztikájában.
(Frissítés: ebben a posztunkban elmagyarázzuk, hogy tévedés, ami el kezdett terjedni az ÉS cikke nyomán. Nem igaz, hogy MNB csökkentén a gyermektelenek nyugdíját.)
Az MNB azt javasolja, hogy az induló nyugdíj függjön a felnevelt gyermekek számától. A kétgyermekesnek maradna a korábbi nyugdíj, a nagycsaládodosknak többletgyermekenként 20 százalék adódna hozzá. 0 és 1 gyermek esetén viszont 40 és 20 százalék vonódna le. Ez a nyugdíjszakértő szerint túl erőszakos reform lenne. Jelenleg csak a francia nyugdíjrendszer ad szerény, 10 százalékos bónuszt legalább 3 gyermek után, lefelé nincs büntetés. Magyarországon volt már gyermektelenségi adó a Rákosi-rendszerben, de akkor csak a férfiakra vonatkozott. Most a nők is fizetnének.
Az MNB arra is javaslatot tesz, hogy a családi adókedvezményt vegyék figyelembe a nyugdíjalapnál. Jelenleg a nyugdíjszámításban figyelembe vett éves nettó kereset nem tartalmazza a 2011-ben bevezetett családi adókedvezményt. Így hiába marad egy viszonylag jól kereső 3 gyermekes családnak havi 99 ezer forintt az eredeti szja-ból, a nyugdíjban ez a többlet nem jelenik meg. Simonovits azonban úgy véli, hogy a nagycsaládosok adókedvezményének mértéke alapból eltúlzott a kétgyerekesekéhez képest, ez a javaslat pedig tovább növelné ezt az aránytalanságot.
Ezekhez képest a két másik pont egészen puha javaslat. Az MNB alanyi jogú tagságot biztosítana mindenkinek a kiegészítő nyugdíjalapokban. Ezt úgy érnék el, hogy a munkáltató minden dolgozóját minden évben, alanyi jogon beléptetné saját önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszerébe, amelyben az egyéni megtakarításokat kiegészíti, de a dolgozó rögtön ki is léphetne belőle. Végezetül az állam támogatná az erre vállalkozó cégeket.
