Az MTA kutatóhálózatainak új vezetője a tudomány legfőbb károkozóiként beszél a kinevezését is ellenzőkről

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 4.

Belpol

Nem kell félni, Orbán Viktor csak stratégiai tervezéssel foglalkozik, az irányokat szabja meg.

Az MTA-tól elvett kutatóintézeteket fenntartó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányító tanácsának élére frissen kinevezett Maróth Miklós a Magyar Hírlapnak adott interjúban visszaszólt az Akadémiai Dolgozók Fórumának, amely korábban úgy nyilatkozott: elismert tudós nem vállalja el a kormányzati befolyás alá vont Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetését.

Maróth róluk szólva azt mondta: „az, hogy a tudományban eddig nem túl nagy eredményeket felmutató, annál nagyobb öntudattal rendelkező emberek kvázi halállal fenyegetnek, inkább csak növeli a munkakedvemet”.

Megszólalt Maróth Miklós: az a lényeg, hogy könnyebb legyen elbocsátani a kutatókat

Az Akadémiától elvett kutatóhálózat új főnöke lyukas hordóhoz hasonlította az MTA-t.

A kutatóhálózatok új vezetője azokat is pellengére állította, akik amiatt bírálták Lovász László MTA-elnököt, amiért elfogadta a kormány által kikényszerített új helyzetet.

Maróth szerint „akik a jövőért aggódva azt várják el az Akadémia elnökétől, hogy partizánháborúba kezdjen, a tudomány legfőbb károkozói. Lovász elnök úr felelősségteljesen és helyesen járt el. Csak felelőtlen elemek folytatják az uszítást, jobb lenne, ha inkább magukba néznének, és felismernék saját szerepüket a történet alakulásában”.

Szerinte „nem kell félni, hogy a hatalom belenyúlna az intézeti hálózat munkájába, ám a prioritásokat joga van meghatározni”. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor stratégiai tervezéssel foglalkozik, az irányokat szabja meg.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.