„Gyurcsány Ferenc a saját érdekeit követte, de tulajdonképpen az összellenzéki esélyek szempontjából is jót tett azzal, hogy elindította Kálmán Olgát az előválasztáson. Feltéve persze, hogy ezúttal betartja az ígéretét, és a DK teljes mellszélességgel beáll Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampánya mögé.” Így értékelték a Narancsnak Karácsony környezetéből a június 20. és 26. között megtartott előválasztás után az ellenzéki térfélen kialakult helyzetet.
Az aHang nevű civil szervezet által lebonyolított előfelmérésen 68 363-an szavaztak a 15 sátor valamelyikénél, illetve az online felületen, ez a budapesti választópolgárok 5,2 százaléka. Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd jelöltje 33 350 szavazattal, 48,9 százalékkal végzett az élen, a DK által támogatott független Kálmán Olga 25 093 (36,8 százalék), a momentumos Kerpel-Fronius Gábor pedig 9792 (14,3 százalék) szavazatot kapott.
Az előválasztás után nagyon úgy néz ki, hogy Karácsony marad Tarlós István főpolgármester egyetlen komoly ellenzéki kihívója az októberi önkormányzati választáson. Az előválasztáson jelöltet állító pártok mellett a szavazás eredményét az LMP és a Jobbik is elfogadja. Saját főpolgármester-jelöltet nem állítanak, és kihátráltak a korábban általuk támogatott Puzsér Róbert mögül is, éppen azért, mert Puzsér nem volt hajlandó elindulni az előválasztáson. Az még kérdéses, hogy Karácsony kampányát mennyire támogatja majd az EP-választáson katasztrofális budapesti eredményeket elérő két párt: a Jobbik például sietett közölni, hogy a zuglói polgármestert nem tartják a saját jelöltjüknek.
A Jobbiknál és az LMP-nél bizonytalan az is, hogy alacsonyabb szinteken – azaz a kerületi polgármesterjelöltek és az egyéni képviselőjelöltek szintjén – milyen módon tudnak vagy akarnak beszállni az ellenzéki együttműködésbe. A tárgyalásokban részt vevő beszélgetőpartnereink mindenesetre keddi lapzártánkkor azt ígérték, hogy a 23 polgármesterjelölt végleges listáját akár e hét végéig bejelenthetik, a képviselőjelöltek névsorában pedig további két héten belül szeretnének megegyezni. „Egy fegyelmezett és egységes kampánnyal az ellenzéknek 2006 óta először lenne esélye egy igazán jelentős választáson lenyomni a Fideszt” – mondja egy párbeszédes forrásunk.
KO
Az előválasztás új műfaj Magyarországon, ezt jól mutatja, hogy a 68 ezres részvétel értékelésében is megoszlik az elemzők véleménye. Ez a szám ahhoz képest nem tűnik soknak, hogy a május 26-i EP-választáson a DK, a Momentum és az MSZP–P összesen 317 ezer szavazatot kapott Budapesten, viszont éppen a duplája az előválasztás első, januári fordulójában regisztrált részvételnek (az első fordulóban Karácsony az MSZP-s Horváth Csabát verte fölényesen, akkor még a DK támogatását is élvezve). Böcskei Balázs, az IDEA Intézet igazgatója szerint a 68 ezer fő meghaladja a várakozásokat, amihez hozzájárult, hogy az élet-halál harcot vívó MSZP és Karácsony Gergely mobilizációs kényszerben volt, Karácsony pedig a megszokottnál profibb és nagyrészt „emeszpétlenített” kampányt vitt. Az utolsó két-három napban emellett a DK-tábor növekvő mozgósítása is érzékelhető volt.
Beszéltünk olyan elemzővel is, aki előzetesen magasabb, 100 ezer fő körüli részvételt is elképzelhetőnek tartott, azonban az 5,2 százalékos arányról úgy látja, összhangban van azokkal az esetekkel, amikor például Olaszországban vagy Franciaországban először rendeztek előválasztást. „Magasabb lehetett volna a részvétel, ha nem csak a jelöltek személyisége, de a programjaik között is van érdemi különbség, és ha nem júniusban rendezik.” Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője szerint ugyan a kormányoldal igyekszik bagatellizálni az előválasztás jelentőségét, a 68 ezer feletti részvétel jó eredménynek számít. „Egyrészt jócskán meghaladja az egyfajta informális érvényességi küszöbként emlegetett 50 ezer főt, másrészt ahhoz képest kell értékelni, hogy az előválasztás kimondottan az ellenzéki, politikával aktívan foglalkozó réteg számára érdekes műfaj” – mutat rá Király.
Az előválasztás második fordulója eredetileg Karácsony és Puzsér Róbert közötti meccsnek indult, azonban Puzsér kifarolása után és az EP-választási eredmények ismeretében először a Momentum állt elő Kerpel-Fronius Gáborral, majd a DK jelentette be, hogy sikerült rábeszélni Kálmán Olgát az indulásra. Információink szerint az MSZP–P-nél a Momentum lépésére számítottak (ezért is jelezték előre, hogy akkor is lesz előválasztás, ha Puzsér nem indul), Kálmán Olga felbukkanása azonban mindenkit meglepetésként ért, annál is inkább, mert Gyurcsány Ferenc még a DK nem várt előretörését hozó EP-választás után is arról beszélt, hogy Karácsony marad a főpolgármester-jelöltjük.
Egy, a Karácsony-stáb munkáját ismerő forrástól úgy értesültünk, kihívásnak vették a korábbi televíziós műsorvezető beszállását, azonban azt is látták, hogy a verseny erősíti az előválasztási folyamatot, növeli a győztes októberi esélyeit, így nem pánikoltak. „A városvezetői tapasztalatra, a zuglói eredményekre és az intenzív utcai jelenlétre építettük a kampányt” – mondja forrásunk. Hozzáteszi, Karácsony három, a kampányban előhozott ígérete – a Tiborcz-adó, a közlekedési alapjövedelem és a budapesti nagyerdő – Kálmán Olgától függetlenül is be volt tárazva.
Kutatói körökben némileg borúsabbnak látták Karácsony esélyeit Kálmán Olga belépése után. Egy neve elhallgatását kérő elemző úgy emlékszik, akkor „10 politológusból 9 inkább az ő győzelmére tippelt, és az elsőként készült IDEA-kutatást is magasan vezette”. Király Dávid úgy látja, az előválasztás jellegéből adódik, hogy az eredményét nagyon nehéz volt előre jelezni. „A közvetlenül Kálmán Olga bejelentkezése után készült kutatások esetében még nem érvényesültek a kampány, a médiamegjelenések vagy épp az előválasztási viták hatásai, ez okozhatta, hogy a kezdeti kutatások fej-fej melletti helyzetet vagy Kálmán Olga előnyét mutatták, a választás mégis Karácsony Gergely stabil győzelmével végződött” – mondja a Republikon szakértője.
Hol rontották el?
Böcskei Balázs arra hívja fel a figyelmet, hogy az első felmérésük – amely Kálmán Olga mögött 44, Karácsony Gergelynél 26 százalékos támogatottságot mutatott – nem sokkal a DK bejelentése után készült. „Ekkor egy inaktív Karácsonyt, traumatizált MSZP-t és az EP-választás miatt feldobott DK-tábort láttunk. A június 17–18. közötti adatfelvételünknél már hibahatáron belül volt egymáshoz képest a két jelölt” – magyarázza Böcskei. Szerinte Karácsony kimagasló digitális és offline aktivitást mutatott a kampányban, Kálmán Olgának viszont alacsonyabb intenzitású volt az utcai jelenléte, így hiába volt körülötte nagy a kezdeti hype, kevés hírt tudott generálni.
A DK és Kálmán Olga a kezdetektől két nehezen megválaszolható kérdésben kényszerült magyarázkodásra: miért változott meg Gyurcsány Ferenc véleménye Karácsony támogatásáról néhány nap alatt, és miért változott meg Kálmán Olga véleménye a politikai szerepvállalásról két hónap alatt (a 24.hu-nak adott áprilisi interjújában a műsorvezető még kategorikusan kizárta, hogy főpolgármester-jelölt lesz). Ezeket a kérdéseket Kálmán Olga újra és újra megkapta, de soha nem sikerült meggyőző választ adnia rájuk.
De a jelölt további hibákat is elkövetett. „Június 6-án jelentették be az indulását, de csak 19-én hirdetett programot, ráadásul az első jelölti vitán semmilyen konkrétumot nem tudott mondani az állítólag már kész javaslataiból, Gulyás Márton simán sarokba szorította. Zavaros volt a kommunikáció abban is, hogy mennyire DK-s és mennyire független jelölt Kálmán Olga, és az sem tett jót, hogy a kampányban több szamársággal is előállt, például hogy nem mer biciklizni a Margit hídon” – mondja politikai elemző forrásunk. Szerinte ezek a hibák most extra súllyal estek a latba, mert sokan egyszerre szimpatizáltak Kálmánnal és Karácsonnyal, plusz az előválasztáson a szokásosnál nagyobb szerepe volt az értelmiségnek és a „politikafaló” rétegnek.
Az eredmény az ellenzéki szavazótáborok közötti növekvő átjárhatóságot is jelzi. A májusi EP-választáson az MSZP–P 9, a Momentum 17, a DK közel 20 százalékot szerzett Budapesten. Az erőviszonyok most megfordultak, amit csak az magyarázhat, hogy a DK és a Momentum májusi szavazóinak érzékelhető része Karácsony Gergelyt választotta. A Momentum szempontjából a műfaj is kedvezőtlen volt, mivel potenciális szavazói az előválasztást túlságosan „baloldali” dolognak tarthatták, ezért maradtak otthon. Böcskei szerint jól látható, hogy ellenzéki térfélen egyre kevésbé számítanak a pártlogók, és egyre inkább érvényesül az antiorbánizmus logikája: a választók rendre a Fideszre legveszélyesebbnek tartott személyiség mögé sorakoznak fel, ez májusban Dobrev Klára volt, most inkább Karácsony Gergely.
Kérdés ezek után, hogy a májusban sokak által beharangozott ellenzéki átrendeződés – a DK és a Momentum előretörése, az MSZP eljelentéktelenedése – mennyire marad tartós tendencia. A júniusban készült közvélemény-kutatások nagyjából az EP-választás eredményét tükrözik, de Böcskei Balázs szerint ebből korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. „Májusban Dobrev Klára személyisége és az MSZP vezetési problémái miatt a DK jelentősen belemart a szocialisták táborába. Hogy meg tudják-e tartani ezeket a szavazókat, az jelentős részben Dobrev politikai teljesítményén múlik, hogy mennyire lesz aktív és látható EP-képviselő” – mondja az elemző. Király Dávid úgy látja, „önmagában a párton kívüli Kálmán Olga előválasztási veresége miatt nem fog bezuhanni a DK népszerűsége, ám ha Karácsony Gergely veszített volna, akkor a 7 százalék alatti EP-eredmény utáni újabb vereség nagyon nehéz helyzetbe hozta volna az MSZP–Párbeszéd-szövetséget”.
Egy másik forrásunk szerint Kálmán Olga elindításával Gyurcsány célja az volt, hogy hegemón szerepbe kerüljön az ellenzéki térfélen. „Két akadály állt előtte: a Momentum és Karácsony Gergely. A Momentumot egy kicsit sikerült megszívatnia, legalábbis ellopta tőlük a show egy részét, Karácsonytól viszont egyértelmű vereséget szenvedett.” Ettől még aligha rendül meg a DK pozíciója, mint ahogy az MSZP sem tud egyértelműen profitálni Karácsony sikeréből, mert „a kampányban vagy esetleg majd főpolgármesterként Karácsony inkább a saját, nem pedig a szocialisták érdekeit fogja előtérbe helyezni”. Forrásunk úgy látja, a gyors összeomlást talán elkerülte az MSZP, de arra továbbra is minden esély megvan, hogy helyi szinten a politikusaik elkezdenek a DK felé tájékozódni.
Böcskei Balázs utólag úgy gondolja, a DK szempontjából szerencsésebb lett volna, ha a május 26-i sikert más módon próbálja meglovagolni, a Momentum ellenben előre beárazta a harmadik helyet, a hírverés, illetve a „magszavazói tábor” építése miatt nekik így is megérte az előválasztás. Király Dávid is jó döntésnek tartja, hogy a Momentum elindult a versenyben. „Be tudták mutatni a már Kerpel-Fronius Gábor feltűnése előtt elkészült Budapest-programjukat, fel tudták építeni a párt egy új arcát, és lendületben tudták tartani a várakozáson felüli EP-eredménytől fellelkesült aktív szavazóikat. Egy ismeretlen jelölttől pedig két ismert arc mellett egyáltalán nem rossz a két számjegyű eredmény.”
Nyitott kérdések
Az összellenzéki esélyek szempontjából politikusok és elemzők egyaránt sikernek tekintik az előválasztást. „Bebizonyosodott, hogy ez egy működő innováció, míg minden más, amit az ellenzék eddig kipróbált – taktikai szavazás, háttéralkuk, koordináció – kudarcot vallott. Hülye lenne az ellenzék, ha 2022-ben nem előválasztáson állítana miniszterelnök-jelöltet” – mondja elemző forrásunk. Úgy látja, már nem Tarlós István számít az őszi választás esélyesének, Karácsony kampányát Puzsér Róbert indulása is legfeljebb zavarni tudja. „Szavazatokat nem nagyon visz, inkább a dolog optikáját rontja le, mert Tarlós például úgy állíthatja be a versenyt, hogy két egyenrangú kihívója van, vagy egy esetleges jelölti vita feltételéül szabhatja, hogy azon minden jelölt részt vegyen.”
Az előválasztás Böcskei Balázs szerint is „felhajtóerő” lehet az ellenzéki oldalon, reményt, hitet adhat a szavazóknak, azonban a Karácsony és Tarlós közötti meccs nagyon más lesz, mint Karácsony és Kálmán Olga össze-csapása. „Attól is óva intenék mindenkit, hogy a májusi EP-választás budapesti eredményeit egy az egyben kivetítse a kerületekre. A Fidesz hivatalban lévő polgármesterek sokaságát fogja indítani, ami egy önkormányzati választáson mindig nagy előny” – mondja az elemző.
Kulcsfontosságú lesz, hogy az ellenzék képes-e összehangolt, látványos vitáktól mentes kampányt vinni, ezért Böcskei szerint „öngyilkosság lenne kinyitni a már megkötött megállapodásokat”. Az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum már áprilisban megállapodott a 23 polgármesterjelölt többségéről, a listán csak néhány nyitott kérdés van.
Ferencvárosban az áprilisi megállapodás szerint a Párbeszéd jelölhetett volna, később azonban a momentumos Jancsó Andrea tűnt esélyesnek, aki mögé a helyi MSZP is beállt. Karácsony Gergely viszont a független Baranyi Krisztinát támogatja, akinek így megint visszajöttek az esélyei. A kerületi előválasztás ötlete is felmerült, de ezt időszűke miatt a pártok nem nagyon támogatják. Csepelen az MSZP eredeti jelöltjét, Takács Mónikát nemrég lecserélte az inkább a Párbeszédhez közel álló Erdősi Évára – információink szerint a döntés oka az volt, hogy Takács a kampányában nem szívesen vállalta volna fel a pártlogókat. Soroksáron áprilisban a Momentum kapta meg a jelölés jogát, de legutóbb az merült fel, hogy a Jobbik támogatásával Berecki Miklós legyen a közös jelölt. További bonyodalmat okozott, hogy Pesterzsébeten az MSZP Szabados Ákos jelenlegi független polgármestert szerette volna jelölni, ő azonban egyelőre a Fidesz támogatására sem mondott nemet, így kérdésessé vált a kerületi megállapodás sorsa.
Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnökének tájékoztatása szerint a polgármesterjelöltek listáját e hét végéig szeretnék véglegesíteni, és hamarosan a kerületi egyéni képviselői helyek elosztásában is megegyezhetnek. Míg a polgármesterjelöltek esetében az EP-választáson jól szereplő Momentum és DK nem követelt magának pluszhelyeket, információink szerint az összesen 289 budapesti egyéni képviselői hely felosztása már jobban tükrözi majd a májusban kialakult erőviszonyokat. Igaz, Molnár hozzáteszi, hogy a jelenlegi képviselők többségét szeretnék újraindítani, köztük pedig sok a szocialista. Az egyéni helyeknél az ellenzéki pártok az LMP-nek is ajánlatot tettek: főszabály szerint kerületenként egy helyet kapna a zöldpárt, de erről még nincs végleges megállapodás, ahogy arról sem, az LMP része lesz-e az egyelőre négy pártból álló közös jelölőszervezetnek. A Jobbikkal ilyen szoros összefonódást egyik oldal sem tervez, de Molnár szerint a kerületek többségében lehet „valamilyen szintű együttműködés”. Ennek a formája egyelőre nem világos; mindenesetre technikai korlátot jelent, hogy ha a Jobbik külön jelölőszervezetként indul, akkor a kerületek felében saját polgármesterjelöltet, az egyéni választókerületek felében pedig saját képviselőjelöltet kell megneveznie, hogy kompenzációs listát is állíthasson.
Az osztozkodás mellett elindult a Karácsony Gergely mögötti kampánycsapat felállítása is. Molnár szerint Karácsonyt a „budapestiek jelöltjeként” igyekeznek bemutatni, pártkötődése nem lesz hangsúlyos a kampányban. „A 23 kerületi polgármesterjelölt többsége azonban pártos, így a másodlagos kampányban a pártok is előtérbe kerülhetnek. A helyes arányok megtalálásán még dolgozunk” – magyarázza a szocialista politikus. Király Dávid szerint Karácsony szempontjából az lenne a racionális, ha az októberi választást egyszerre mutatná be Orbán- és Fidesz-ellenes népszavazásként, illetve a főváros jövőjéről szóló döntésként. „Az előválasztás egyik tanulsága, hogy a választóknak számít a városvezetői kompetencia. Karácsony koncentrálhatna azokra a problémákra, amelyeket az ellenzéki pártok mindegyike fontosnak tart, Tarlós István azonban nem tudott megoldani: például a légszennyezettség kérdésére, a lakhatási válságra vagy a magára hagyott közösségi közlekedésre” – mondja a Republikon munkatársa.
| Lapzártánkkor így nézett ki az ellenzéki pártok legvalószínűbb polgármesterjelölti listája: I. kerület – V. Naszályi Márta (Párbeszéd); II. kerület – Őrsi Gergely (MSZP); III. kerület – Kiss László (MSZP); IV. kerület – Déri Tibor (Momentum); V. kerület – Tüttő Kata (MSZP); VI. kerület – Soproni Tamás (Momentum); VII. kerület – Niedermüller Péter (DK); VIII. kerület – Pikó András (független, a Momentum támogatásával); IX. kerület – Jancsó Andrea (Momentum) vagy Baranyi Krisztina (független); X. kerület – Somlyódi Csaba (MSZP); XI. kerület – László Imre (DK); XII. kerület – Élő Norbert (DK); XIII. kerület – Tóth József (MSZP); XIV. kerület – Horváth Csaba (MSZP); XV. kerület – Németh Angéla (DK); XVI. kerület – Nemes Gábor (DK); XVII. kerület – Gy. Németh Erzsébet – (DK); XVIII. kerület – Szaniszló Sándor (MSZP); XIX. kerület – Gajda Péter (MSZP); XX. kerület – Szabados Ákos (független, az MSZP támogatásával, de nincs végső döntés); XXI. kerület – Erdősi Éva (MSZP, nincs végső döntés); XXII. kerület – Havasi Gábor (Momentum); XXIII. kerület – Berecki Miklós (független, a Jobbik támogatásával, nincs végső döntés) |
