Megszólalt Maróth Miklós: az a lényeg, hogy könnyebb legyen elbocsátani a kutatókat

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 2.

Belpol

Az Akadémiától elvett kutatóhálózat új főnöke lyukas hordóhoz hasonlította az MTA-t.

Hosszú interjút adott a 24.hu-nak Maróth Miklós orientalista, akit tegnap neveztek ki az MTA-tól elvett kutatóintézeteket fenntartó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányító tanácsának élére.

Maróth szerint a kormány azért nem akart a régi rendszerben több pénzt adni a kutatásra, mert "lyukas hordóba nem akar vizet hordani." Ez alatt azt érti, hogy "az akadémián nem mindenki inát megfeszítve kutat."

Arra a felvetésre, hogy az átszervezéssel könnyebb lesz munkatársakat elbocsátani, úgy válaszol: "Ez a lényeg! (...) Magyarországon a közalkalmazottakat foglalkoztató állami cégek stábját épp úgy, mint az akadémiai kutatóintézetekét zömmel a munkaügyi bíróságok állították össze, ugyanis hazánkban lehetetlen megszabadulni a rossz munkaerőtől, hiába bocsátod el, a bíróságok visszahelyezik az állásába. Ennek most remélhetőleg vége."

Maróth egyébiránt igyekszik azt a képet közvetíteni, hogy az irányító testületben jó lesz az együttműködés a kormány és az MTA által delegált tagok között, mert ő például mindenkivel jóban van.

Azt is mondja, hogy Palkovics László miniszter a későbbiekben nem fog beleszólni az IT munkájába,

Bár politikai kérdésekre nem szívesen válaszol, a fékek és ellensúlyok rendszeréről azért kifejti a véleményét:

"Ha én megválasztok egy miniszterelnököt, az általa vállaltak megvalósításában nem teszek rá féket, hanem azt akarom, hogy meg tudja csinálni, amit a programjában ígért. Féknek és ellensúlynak ott a négyévenkénti választás. Na, de politikai kérdésekben nem nyilatkozom."

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.