Az MTA kutatói sokkoló adatokkal mutatták be, hogy súlyos gondok vannak a magyar közoktatásban

szerző
Gera Márton
publikálva
2018. febr. 24., 10:30
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Van olyan terület, ahol sikerült részeredményeket elérni, de a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek nem sokat segít az oktatási rendszer, és továbbra is magas a lemorzsolódási arány.

Tegnap mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) azt a kötetet, amelyet a Közgazdaság-tudományi Intézet kutatói készítettek, és amely azt szeretné bemutatni, milyen állapotban van jelenleg a magyar közoktatás. A közoktatás indikátorrendszere 2017 című kötet immár második alkalommal készült el, és a legfőbb érdekessége, hogy annyi adatot használtak fel hozzá, amennyi csak elérhető volt. Ezek segítségével az oktatás több területéről is képet kaphatunk, bár a következtetéseket a Varga Júlia, Horn Dániel, Hermann Zoltán és Hajdu Tamás által írt kötet nem vonja le, így az egyes indikátoroknak többféle értelmezése is elképzelhető. A tegnapi bemutatón csak néhány mutató került elő (a teljes kötet itt érhető el), de egyik sem volt olyan, amire büszkék lehetnénk.

falseKépünk (Draskovics Ádám felvétele) illusztráció!

Nőtt a pedagógusok bére, de a helyzet továbbra sem jó

Míg hosszú éveken keresztül nagyon alacsony volt a tanárok bére, a 2013-as béremelés és az úgynevezett pedagógus életpályamodell bevezetése valóban hozott pozitív változásokat. Viszont a pedagógusok még mindig kevesebbet keresnek, mint a hasonló végzettséggel rendelkező, más munkakörben dolgozó társaik. Két évvel ezelőtt egy főiskolai végzettségű tanár mindössze az átlagbér 80 százalékát kereste meg, míg egy egyetemi végzettségű pedagógus a 60 százalékát. Jól jellemzi a helyzetet, hogy az elérhető adatok azt mutatják, a felső tagozaton tanító magyarországi tanároknál csak három EU-tagállamban keresnek kevesebbet a pedagógusok. A középfokú oktatásban dolgozó magyar tanárok pedig csak a szlovák és cseh kollégáiknál kapnak magasabb bért, vagyis jóval az EU-s átlag alatt vannak a pedagógusfizetések.

Még ennél is lehangolóbbak a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulókkal kapcsolatos adatok, pedig az ő segítésük az iskola egyik kiemelt feladata lenne, hiszen az oktatási rendszeren keresztül tudnák leküzdeni a hátrányokat. Amikor az MTA kutatói a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű tanulók közti tesztkülönbségeket vizsgálták, drasztikus különbséget fedeztek fel. Egy 10. osztályos halmozottan hátrányos helyzetű diák sokkal rosszabbul teljesít az országos kompetenciamérésen (ez az a teszt, amelyet a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók minden évben kitöltenek), mint egy nem HHH-s 6. évfolyamos társa. A számok azt mutatják, hogy óriási az egyenlőtlenség, ezen a téren mi vagyunk az egyik legrosszabbul teljesítő ország az EU-ban.

A kormány nem, a szülők és a diákok viszont szeretik a gimnáziumokat

Bár a kormány mostanában előszeretettel hangoztatja, hogy a gimnáziumi végzettség nem feltétlenül szükséges az életben, a szülők és a diákok ezzel nem igazán értenek egyet. Legalábbis az MTA kutatói által összeállított kötetben arról is szó esik, hogy alapvető változások történtek a középiskolai jelentkezésekben, és ennek a gimnáziumok voltak a nyertesei. A szakgimnáziumokba (korábban ezeket az intézményeket szakközépiskolának hívtuk, csak a kormány megváltoztatta az elnevezéseket) az elmúlt években egyre kevesebben jelentkeznek, míg a gimnáziumokat egyre többek jelölik meg első iskolaként a felvételi lapon. 2017 volt például az első év, amikor több tanuló jelentkezett gimnáziumba, mint szakgimnáziumba. Ennek ellenére még mindig kevesebb tanulót vesznek fel gimibe, mint szakgimnáziumba, aminek az lehet az oka a kutatók szerint, hogy a gimnáziumokban nincs elég férőhely, ezért a rosszabb eredménnyel felvételiző diákokat nem mindig tudják felvenni.

false

 

Fotó: A közoktatás indikátorrendszere 2017

Rengetegen morzsolódnak le

A kutatók azt is vizsgálták, mekkora a lemorzsolódás a magyar közoktatásban, és sajnos ezen a téren sem állunk túl jól. Hiába vállalta a kormány az EU felé, hogy 2020-ig 10 százalékra csökkenti a korai iskolaelhagyók arányát, ez egyelőre nem sikerült. Ráadásul az elmúlt években csak romlott a helyzet, aminek az is az oka, hogy a kormány 2012-ben 16 évre szállította le a tankötelezettségi korhatárt, így a diákok hamarabb kieshetnek a közoktatásból. Pedig 2006 és 2010 között már látható volt valamiféle javulás, de 2011-től aztán nőni kezdett a korai iskolaelhagyók aránya, és egészen 2016-ig meg sem állt.

Itt is megfigyelhetőek a területi különbségek: a szegényebb régiókban nagyobb a lemorzsolódók aránya, és akik ezeken a területeken élnek, általában hamarabb kilépnek a közoktatásból, mint az ország más régióiban élő társaik. Nógrádban és Borsodban egészen magas, 20 százalék körüli az iskolaelhagyók aránya, de például a jobb helyzetű Csongrád vagy Győr-Moson-Sopron megyében csak 5 százalék, ami szintén nem jó, de közel sem ennyire elkeserítő.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció!

Fotó: Kálmándy Ferenc/MTI

Beszédes, hogy leginkább a szakközépiskolában (ez a korábbi szakiskola) tanuló diákok morzsolódnak le, vagyis egyáltalán nem szereznek semmilyen végzettséget. A kutatók elmondták, hogy ezekben az intézményekben a 16, 17 és 18 évesek között rendre 15–20–25 százalékos lemorzsolódási arányról beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy a szakközépiskolában tanulók jelentős része végzettség nélkül kerül ki a közoktatásból. Ez azért is probléma, mert minden adat azt mutatja, hogy ők valószínűleg csak nehezen fognak munkát találni az elsődleges munkaerőpiacon.

2–3 nap a véleményezésre

A kötet foglalkozik a diákok és a pedagógusok idegennyelv-tudásával is. Ezen a fronton sem teljesítünk jól, mivel Magyarországon beszélnek a legkevesebben valamilyen idegen nyelvet az egész Európai Unióban. Ezen elsősorban egy jól működő oktatási rendszer tudna változtatni, de ahogy a bemutatón elhangzott, két éve a gimnazista diákoknak csupán az 56 százaléka tanult heti öt vagy több órában idegen nyelvet, ennyi pedig mindenképpen szükséges lenne ahhoz, hogy valaki elsajátítson egy nyelvet. Nagy valószínűséggel a helyzet nem változik az elkövetkezendő években, és ez diákok tucatjait fogja negatívan érinteni, mivel 2020-tól csak az felvételizhet a felsőoktatásba, akinek van középfokú nyelvvizsgája. Aki azonban ezt nem tudta megszerezni, egyszerűen nem tud majd továbbtanulni, így drasztikusan visszaeshet a felsőoktatásba jelentkezők száma.

false

 

Fotó: A közoktatás indikátorrendszere 2017

A kötetbemutató végén előkerült, hogy az indikátorokat és magát a kiadványt mennyire veszi figyelembe a kormányzat. Volt egy résztvevő az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), aki azt mondta, hogy ők használják az előző kötetet, és köszönik a kutatók munkáját. Ugyanakkor jellemezi a jelenlegi helyzetet, amiről Fazekas Károly, a Közgazdaság-tudományi Intézet főigazgatója beszélt, hogy amikor felkérik őket egy-egy törvényjavaslat véleményezésére, mindössze 2–3 napot kapnak a feladatra, ami semmire sem elég, és azt mutatja, hogy a döntéshozókat nem is érdekli a véleményük.

A címlapkép (MTI/Szigetváry Zsolt) illusztráció!

szerző
Gera Márton
publikálva
2018. febr. 24., 10:30
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    Nonemart
    2018. február 24., szombat 18:31
    Mindehhez képest eléggé halk a tudós urak metsző kritikai hangja ! Szinte elvész !

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra