Az NVB elutasította az akkumulátorgyárakról szóló népszavazást

  • narancs.hu
  • 2023. március 21.

Belpol

Az LMP javaslata helyi népszavazáshoz kötötte volna az akkumulátorgyártással foglalkozó üzemek létesítését.

Nyolc szavazattal utasította el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az LMP akkumulátor-üzemekkel foglalkozó népszavazási kérdését, ami így szólt volna: „Egyetért-e azzal, hogy akkumulátor gyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják”.

A 444. hu beszámolója alapján Sasvári Róbert elnök a kezdeményezés megtagadását kérte, mivel szerinte az jogszabály-módosítására irányul, ugyanis megváltoztatná az elrendelendő népszavazási kérdések körét. Elmondta, hogy az önkormányzati törvény a helyi népszavazásra jelenleg is lehetőséget ad, amit akkor kell elrendelni, ha megfelelő helyi választópolgár kezdeményezi. Az NVB elnöke szerint a kérdés burkolt alkotmánymódosítást foglal magában, ami pedig a tiltott tárgykörökbe tartozik. Az Alaptörvény módosításáról ugyanis nem lehet népszavazást tartani. (A debreceni akkugyár esetében pont elutasította a helyi választási bizottság a Momentum és a Mi Hazánk referendumkezdeményezését.)

Az ülés elején Ungár Péter kezdeményezőként elmondta, azért adták be a kérdést, mert azoknak az embereknek van joguk beleszólni egy-egy ilyen beruházásba, akiknek együtt kell élniük a következményekkel.

Eddig minden városban tiltakozások kezdődtek, ahol a kormány bejelentette egy-egy távol-keleti akkumulátorgyár érkezését. Egyrészt ezek a létesítmények rengeteg vizet használnak fel, másrészt hatalmas zaj- és környezeti terheléssel járnak. A magyar kormány eddig legalább 200 milliárd forint feletti közvetlen pénzügyi támogatást biztosított ezekhez a beruházásokhoz, de ezen felül út- és csatornaépítésekkel, az ipari parkok fejlesztésével majdnem ugyanilyen arányban támogatták őket.

Lapunk akkumulátorgyárakkal foglalkozó cikkei itt érhetők el.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.