Nem lesz népszavazás az akkumulátorgyárról Debrecenben

  • narancs.hu
  • 2023. február 22.

Belpol

A helyi választási bizottság elutasította a Momentum és a Mi Hazánk kezdeményezéseit.

Annak ellenére sem hitelesítette a debreceni Helyi Választási Bizottság a városba tervezett akkumulátorgyárról szóló népszavazási kezdeményezést, hogy a város az elmúlt hetekben tiltakozásoktól volt hangos.

Népszavazási kérdések a Momentumtól, a Mi Hazánktól és egy magányszemélytől is érkeztek. A Momentum kérdése arra vonatkozott, hogy tilos legyen a 130 köbméter nagyobb óránkénti vízigényű ipari létesítménynél nagyobbat építeni, a szélsőjobboldali párt pedig az évi 100 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátásnál és a napi 10 ezer köbméternyi ivóvízigényű veszélyes üzemekre kérdezett rá.

 „Sajnos nem lepődtünk meg, a Helyi Választási Bizottság a titkolózó fideszes vezetés és a vízmérgező akkumulátorgyárat építő CATL oldalára állt a debreceniekkel szemben. Miután rájöttek, hogy a Momentum meg fogja csinálni az aláírásgyűjtést és népszavazást kell tartani a vízzabáló gyárról, elutasították ugyanazt a kérdést, amit korábban már átengedtek egyszer” – közölte a mai napon a Momentum. – „A döntés tisztázta a helyzetet: a kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket. Nekik nem fontos az emberek egészsége. A Momentum Mozgalom azonban nem hagyja cserben azokat, akik az igazságért küzdenek - nincs alku: stop akku! Bírósághoz fordulunk és fellebbezést adunk be a Helyi Választási Bizottság döntésével szemben.

Korábban az LMP is népszavazást kezdeményezett az ügyben, azt akkor átengedték volna, de a párt úgy döntött, inkább országos népszavazást indítana. Azt még nem bírálták el.

A CATL 320 milliárd forintos állami támogatásból épít gyárat Debrecenben, és simán megkapta a környezetvédelmi engedélyt is, pedig a vízigényéről szóló tanulmány nyomtalanul eltűnt az internetről. Január 20-án egy lakossági fórum botrányba fulladt a beruházás miatt, ami nagyon fontos a kormánynak. A tiltakozókat a közmédiában "áldebreceninek" nevezték, pedig 11 ezren írták alá a gyár elleni petíciót.

Aggodalomra persze semmi ok, hiszen Debrecenben működik egy környezetvédelmi szervezet, igaz, ők az akkumulátorgyárban nem látnak rizikót, viszont a tagjai szeretnek csikósjelmezben mászkálni, vezetőjük a fideszes alpolgármester, és eddig legalább 130 millió adóforintot kaptak az önkormányzattól.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.