A támogatók is népszavazást akartak az olimpiáról, de Orbán megfutamodott
olimpia_MG_9257top.jpg

A támogatók is népszavazást akartak az olimpiáról, de Orbán megfutamodott

  • Gera Márton
  • 2017. február 23.

Belpol

Miközben a kormány másodpercről másodpercre változtatta véleményét olimpiakérdésben, a Gödör Klubban rendeztek egy vitaestet a budapesti olimpiáról. Mindebben semmi különös nem volna, ha a budapesti olimpiai pályázat támogatói az elmúlt egy hónapban hajlandók lettek volna elmenni ilyesmire.

A NOlimpia-kampány alatt sorra mondták le a hasonló rendezvényeket a budapesti olimpiát támogatók, Deutsch Tamás és Schmitt Pál Brüsszelben futamodott meg, de emlékezetes az is, amikor Baló György a saját műsorában sorolta, hogy kik és mire hivatkozva mondtak nemet egy vitára. Így nem meglepő, hogy a Gödör szerda este tömve lett nézőkkel, akik arra voltak kíváncsiak, hogyan csapnak össze egymással a felek. A vitaest pikantériája azonban mégiscsak az volt, hogy az utolsó percekben a moderátor a színpadon olvasta fel a friss hírt, miszerint Budapest visszalép a pályázattól, és ennek tükrében különösen meglepő, miként érveltek a résztvevők. Akik a beszélgetés közben vélhetőleg nem tudták, hogy

Orbán Viktor, Tarlós István és Borkai Zsolt szépen eldöntötte már a dolgot mindenki feje felett kora este.

Kezdetben úgy tűnt, az olimpiát ellenzők táborát csupán Orosz Anna, a Momentum vezetőségének tagja képviseli, aztán kiderült, hogy az asztalnál majdnem mindenkiben vannak kételyek. Orosz mindenesetre azokat az érveket hozta fel, amelyeket a mozgalom az elmúlt harminc napban hangoztatott: fontos a sport, büszkék vagyunk az olimpikonjainkra, de jelenleg Magyarországon olyan állapotok vannak, hogy nem szabad olimpiát rendezni.

Hasonlóan látta ezt Török Ferenc, és véleményével mindenképpen meglepetést okozott, hiszen még maga is bevallotta: kétszeres olimpiai bajnok öttusázóként lehet, hogy a pályázat mellett kellene állnia, ám mégsem tud, mert „gondolkozó emberként vannak kételyei”. „Én azt gondolom, hogy egy népszavazásra igenis szükség van, ha tényleg nemzeti ügyről van szó” – mondta Török még akkor, amikor nem lehetett tudni, hogy Orbán visszaléptette Budapestet a pályázattól.

false

 

Fotó: Németh Dániel/Magyar Narancs

 

Az egykori sportoló keményen nekiment azoknak, akik nem kérdezték meg az embereket, és sportszerűtlennek nevezte az elmúlt napok eseményeit, vagyis hogy mindenki kapkodta a fejét, és próbálták a másikra kenni a dolgot. Török mondandója a sportszerűtlenségről és a népszavazás negligálásáról még inkább aktuálisnak tűnik a szerda esti bejelentés fényében.

„Óriási lehetőség, hogy végre elmondhatjuk, milyen remek pályázatunk van.” Szó szerint ezt mondta Mizsér Attila, a 2024-es budapesti pályázat sportigazgatója, egykori olimpia bajnok, akit hallgatva úgy érezhette a néző, hogy valami motivációs előadásra csöppent. Mizsér már-már elképzelhetetlen dicshimnuszt zengett a pályázatról, de aki azt gondolta, csak a levegőbe beszél, azt gyorsan megnyugtatta, hogy húsz évet töltött a bankszektorban, s így tudja, hogy „ez egy megnyerhető verseny”. „Megverhetjük Los Angelest és Párizst a világ szeme láttára” – jelentette ki, de ekkor még nem tudhatta, hogy Orbán Viktorék keresztülhúzták ezeket a biztosan remek esélyeket.

Mizsér szavaiból az mondjuk nem derült ki, miért is lenne jó Budapestnek az olimpia, de szerencsére azt elmondta, hogy

„az egész világ a lábunk előtt fog heverni”.

E kijelentés fényében pedig még akár úgy is érezhettük, a pályázat visszavonása maga a katasztrófa. Mizsér ráadásul azt is megemlítette, hogy ha van olimpia, akkor a korrupció mértéke is kisebb lesz, mivel szerinte a NOB üldözi a korrupciót. Nos, a közönséget láthatólag nem győzte meg Mizsér, halk kacajokat lehetett hallani.

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) elnöke azzal érvelt, hogy kell az országnak egy nagy dobás, s szerinte ez az olimpia volna. Nagy lehetőség, befektetési és fejlődési lehetőség, nem megfogható haszon – ezek mind elhangzottak, de az ismételten nem derült ki, hogy tulajdonképpen gazdaságilag hogyan is érné meg egy olimpia. Abban mindenesetre

mindnyájan egyetértettek, hogy – most már – kell a népszavazás.

Szalay-Berzeviczy Attila azt mondta, hogy népszavazásra kell menni, és hogy ő maga minél több ilyen vitát remél, Mizsér Attila többször is felajánlkozott, hogy előadásokat fog tartani a remek és csodálatos pályázatukról, hogy a szkeptikusokat meggyőze. Aztán jött a hír.

false

 

Fotó: Németh Dániel/Magyar Narancs

 

„Ha ennyi aláírás után nem lenne népszavazás, és megint a fejünk fölött döntenének, akkor kiderülne, hogy

a kormány egyáltalán nem érti, mi itt a gond”

– magyarázta Orosz Anna, majd nem sokkal este hét után a vita moderátora, Horváth Csaba MSZP-s fővárosi képviselő felolvasta, hogyan döntött Orbán (és a látszat kedvéért: Tarlós és Borkai) a szerdai találkozójukon. A bejelentés mindenkit meglepett a színpadon, mivel az elmúlt két órában népszavazásról, pályázatról vitáztak a résztvevők, erre kiderült, hogy nem lesz itt semmiféle vita, a Fidesz nem áll bele egy kampányba. Szalay-Berzeviczy Attila láthatólag nem volt túlságosan boldog, arról beszélt, hogy milyen nemzeti ügy az, amelyet 266 151 aláírás elsöpör, Orosz Anna pedig azt emelte ki, hogy ismét az emberek feje felett döntött

a kormány, amely nem érti a demokráciát.

A Corvinus Egyetemen egyébként szintén szerda este vitáztak az olimpiáról. A hír ott is a vita közben érkezett meg a Momentum elnökéhez, Fekete-Győr Andráshoz és Fürjes Balázshoz, a budapesti olimpiai pályázatot vezető kormánybiztoshoz. Az Index beszámolója szerint a Momentum elnöke azt mondta, a kormány átverte azokat az embereket, akik hittek az olimpiában és szerettek volna erről népszavazást.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.