Az LMP újra – immár tizenhatodik alkalommal – benyújtja az átvilágítást, valamint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. Ezt az ellenzéki párt két társelnöke jelentette be szombaton. Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt szerint egy diktatúra titkaira nem lehet demokráciát építeni, és nem lehet korszakváltást alapozni, a párt ezért eltökélt abban, hogy az elmúlt rendszer összes piszkos titka kiderüljön. A Fidesz–KDNP tizenötször szavazta le a lusztrációs és az ügynökakták nyilvánosságát szolgáló törvénytervezetet, ezért a kormánypártok felelnek azért, hogy „a Kádár-rendszer tovább itt élhet Magyarországon” – mondta.
Hadházy Ákos, az LMP másik társelnöke elmondta, azért adják be tizenhatodszor is a javaslatukat, mert szerintük hamisak azok az érvek, amelyeket a javaslat elutasítása mellett hoznak fel: hogy ez már régen volt, nem kell vele foglalkozni, valamint hogy a besúgok között voltak gyenge emberek, nem csak gonoszok – fejtette ki a politikus. A lusztrációs – megtisztulási – törvény gyakorlati haszna, hogy „nem akarunk sem gyenge, sem gonosz embereket az ország vezetésében” – jelentette ki Hadházy Ákos.
Szavai szerint „eddig már tizenöt bizonyítékot szereztek arra, hogy az ország jelenlegi vezetésében ott vannak a korábbi rendszer titkosszolgálati besúgói”. Ha nem lennének ott, akkor nem utasították volna el az LMP javaslatát – mondta Hadházy Ákos.
Alig van ebben az országban valaki, aki nem támogatja az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát
Egy friss közvélemény-kutatásból úgy tűnik, a Momentum ügyesen választott témát. A 24.hu megrendelésére készített közvélemény-kutatást a Republikon Intézet. A kérdés úgy hangzott: Ön támogatja-e az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát? A válaszadók egy ötfokú skálán jelezhették véleményüket: 1. egyáltalán nem támogatja, 2. inkább nem támogatja, 3. támogatja is meg nem is, 4.
