magyarnarancs.hu: Vasárnap ért véget a Független Diákparlament (FDP) tavaszi ülése, melyek voltak a legfontosabb témái?
Kálló Dániel: A legfontosabb talán maga a korszerűsítés volt. A mi oktatásunk szerintünk eléggé elmaradott, már a szervezet fennállása óta hangoztatjuk, hogy a lexikális tudásra és ennek magolására épülő oktatási rendszer nem hatékony. Nem csak a lexikális tudásra, hanem a készségekre is kellene fektetni a hangsúlyt, illetve úgy látjuk, integrálni kellene az oktatásba a mai technológiát, az internetet. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ma már a diákok nagy részének van mobiltelefonja, de azt az iskolában el szoktuk felejteni, hogy a zsebünkben ott van az emberiség összes eddigi megszerzett tudása. És ahelyett, hogy ezt használnánk, inkább kikapcsoljuk a telefont, s kitesszük az asztalra. Többen a demokratikus nevelést és a gyakorlati demokrácia tanítását is hiányolták a magyar oktatásból.
magyarnarancs.hu: A tavalyi ülésen sokszor előjöttek a mindennapi problémák, a diákok leterheltsége, az iskolák eszközhiánya.
KD: Ezek most is előkerültek, de szerintem ez szorosan összefügg azzal, hogy egy régi modellre épül az oktatásunk. Már a 21. században vagyunk, információs kavalkád van, a tudományok nagyon nagy mértékben fejlődnek, és egyszerűen már nem lehet ezt a tudást lexikális módon feldolgozni. Ez komoly túlterheltséget okoz, ami nagyon magas óraszámban és otthoni házifeladat-mennyiségben nyilvánul meg. Azt hiszem, ebben is vezetünk mindenféle EU-s statisztikákban, a házi feladattal töltött idő szinte nálunk a legmagasabb. Gyakran nyolc, vagy akár még több órája is van egy diáknak naponta.
magyarnarancs.hu: Nyolcnál is több?
KD: Mindenféle rémhíreket hallottam, hogy van, akinek nulladik órája is van, és így is a nyolcadik órában végez. Ez kegyetlen egy fejlődésben lévő tinédzser számára, több szempontból is egészségtelen. A Független Diákparlament egyik javaslata, hogy töröljék el a nulladik órát, mert ez amellett, hogy rossz, még csak nem is hatékony. Egy diák nem tud annyit aludni, hogy a nulladik órára kipihent legyen és tudjon koncentrálni. Kutatások is megerősítik, hogy ezeknek az óráknak nagyon kicsi a hatékonysága a többihez képest. A tanár is fáradt, a diák is fáradt, így nincs annak értelme, hogy nulladik órára becibáljuk őket.
| ||
magyarnarancs.hu: A legégetőbb probléma az elmúlt időben a szakgimnazisták helyzete volt, akik a szakmai érettségi előtt fél évvel tudták meg a követelményeket. Ehhez mit szóltak az ülés résztvevői?
KD: Született egy olyan pontunk, amely azt javasolja, hogy a szakgimnáziumokban a szakmai érettségi ne legyen kötelező. A magyar oktatásban egyébként sok szinten megjelenik az a probléma, hogy a kormány kitalál valamit, ami en bloc nem is lenne feltétlenül rossz, de ahelyett, hogy megvitatnák, azonnali hatállyal bevezetik.
magyarnarancs.hu: A kormány által nemrég elővezetett kilenc évfolyamos általános iskola tervezetéről hogyan vélekedett az FDP?
KD: Ezen az ülésen ez konkrétan nem került szóba, a szakbizottságokban zajlik erről egy vita. De nem hiszem, hogy ezt jó ötletnek tartanánk, mivel megint ez a „hirtelen, azonnal csináljuk” típusú ügyintézés látszik.
magyarnarancs.hu: A felsőoktatás problémáiról is beszéltetek?
KD: Abszolút, vannak felsőoktatási hallgatók is a képviselők között. Van felsőoktatási bizottságunk is, innen most egy olyan javaslat érkezett, hogy a 2012 előtti finanszírozási módszereket állítsák vissza. Az is felmerült, hogy a jövőben még inkább nyitnia kellene a Független Diákparlamentnek a felsőoktatás felé, mert most a plénum 80–90 százalékát középiskolások alkotják.
magyarnarancs.hu: Van olyan oktatáspolitikai intézkedés, amivel a Független Diákparlament egyetért?
KD: Persze. Példának okáért az első nyelvvizsga ingyenessé tételét támogatjuk, ez a mi javaslatcsomagjainkban is benne volt.
magyarnarancs.hu: A februárban összeült Országos Diákparlament és a Független Diákparlament között mi a különbség?
KD: Az Országos Diákparlament nem olyan alulról szerveződő kezdeményezés, mint a Független Diákparlament. Előbbit csak háromévente hívják össze, ez abszolút nem alkalmas arra, hogy oktatáspolitikai kérdésekről beszéljünk. A februári ODP-ülés sok pontjával egyébként nagyon is egyet tudunk érteni, de arról van szó, hogy az FDP tényleg egy alulról szerveződő, a közvetlen, gyakorlati és képviseleti demokrácián alapuló, diákok által létrehozott szervezet, amelyben az oktatás minden szereplője – diákok, tanárok, hallgatók, szülők és öregdiákok – képviseltetve van.
magyarnarancs.hu: Amikor benyújtjátok a javaslataitokat az oktatási államtitkárság felé, érkezik bármiféle reakció?
KD: Első évben küldtünk egy kérelmet a minisztériumnak, leírtuk, hogy kik és mik vagyunk, és hogy szeretnénk átadni egy javaslatcsomagot, ami akkor 33 pont volt; az idei több mint 80-ból fog állni. Akkor adott a minisztérium egy időpontot, bementünk, átbeszéltük a javaslatokat, és utána körülbelül egy hónap múlva kaptunk választ. A javaslatokból nagyon sok minden nem valósult meg, de legalább leültünk tárgyalni. Viszont a második évben, miután a felkérést elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), egyszerűen nem válaszoltak az e-mailre. Másfél vagy két hónap után egy nyilvános eseményen adták át a képviselőink az 50 pontos javaslatcsomagot Balog miniszter úrnak, mire elég komoly idő után érkezett egy egyoldalas válasz, ami nagyjából azt taglalta, hogy van mindenféle kerekasztal, és ott ők ezekről a kérdésekről beszélgetnek. Most megszavaztuk, hogy az idei javaslatcsomagban mely javaslatok legyenek benne, a következő hét során ezeket írásban is indokolni fogjuk. A minisztériumnak pedig megint fogunk küldeni egy levelet, amelyben leírjuk, hogy mi szeretnénk tárgyalni, szeretnénk, ha ők átvennék ezeket a javaslatokat.
magyarnarancs.hu: Mit reméltek?
KD: Szeretnénk, ha a kormányzat érdemi tárgyalást folytatna velünk, és foglalkozna a benyújtott javaslatokkal. Szeretnénk, ha a kormány azt mondaná, hogy tiszteli a munkánkat, mivel ebben azért komoly munka van, és nem csak a javaslatcsomag elkészítésében, hanem a szervezet működtetésében. Szerintem ha egy csapatnyi diák, akinek megvan a maga problémája, elhatározza, hogy szeretnének az oktatással foglalkozni, és időt, fáradságot, illetve pénzt nem kímélve létrehoznak egy szervezetet, ami évente több száz, több ezer embert ér el, akkor ezt tisztelni kell.
