Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az LMP szóvivőjének a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdései hitelesítését a testület keddi ülésén Az öt kérdést Gál József magánszemélyként nyújtotta be.
Az NVB azzal indokolta döntését, hogy a kérdések nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásába ütköznek, illetve nem felelnek meg az egyértelműség követelményének.
Az első kérdés így szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?". Az NVB szerint az eredményes népszavazás végrehajtása nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség végrehajtását érintené, még akkor is, ha nincs megjelölve az egyezmény, vagy az azt kihirdető törvény. Nemzetközi szerződésről nem lehet népszavazást tartani.
Az NVB többsége szerint a kérdés emellett nem felel meg az egyértelműség követelményének sem, például a "kapacitás" szónak többféle értelmezése lehetséges.
A második kérdést – "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?" – ugyanezen okok miatt kaszálták el.
A harmadik kérdés – "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?" – a fentien okokon túl azért nem hitelesíthető a bizottság szerint, mert a választópolgárok nem láthatják át a népszavazással hozott döntés következményeit.
| ||
A negyedik kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?". Ez hasonló indokok miatt nem hitesíthető a bizottság szerint.
Az ötödik kérdés – "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?" – "látszólag az Országgyűlés döntését akarja kikényszeríteni, a valóságban azonban a kormány aktusának kikényszerítése a célja", idézi az MTI a bizottság indoklását.
Patyi András, az NVB elnöke kifejtette: a felmondás joga a magyar és az orosz kormányt illeti meg annak ellenére, hogy az egyezményt az Országgyűlés törvénnyel hirdette ki. A felmondásra az Országgyűlés nem utasíthatja a kormányt. Az NVB többsége szerint a kérdés megtévesztő is, mivel nem egyértelmű, hogy egyoldalú megszüntetésre vagy közösre gondolt a kezdeményező.
A határozatokat Bodolai László, az LMP delegáltja azért nem szavazta meg, mert véleménye szerint az orosz kormánnyal kötött egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek, így arról lehetne népszavazást tartani. Litresits András, az MSZP delegáltja pedig azért nem szavazta meg a határozatokat, mert bár egyetértett azzal, hogy a kérdések nemzetközi szerződésbe ütköznek, véleménye szerint a kérdések egyértelműen voltak megfogalmazva, illetve az utolsó kérdést az Országgyűlés hatáskörébe tartozónak ítélte.
A döntések nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
