Lakóparképítési láz tombol a Balaton déli partján – Az utolsó szegletig beépítenék

Balatonszéplak Siófok közigazgatása alá tartozó csendes, gazdagon fásított része, ahol az utóbbi évek során jelentősen átalakult a településkép. A korábbi fideszes önkormányzat nem szigorított az építési szabályokon, a mostani független városvezetés változtatna, de a már beépült részeken ez nem segít.

„A Villa Széplak (…) tervezése során az épületek elhelyezésénél nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy lakói a környék zavartalan és lenyűgöző Balaton-panorámájában gyönyörködhessenek amellett, hogy egy elszeparált, csendes környék nyugalmát is élvezhetik” – hirdeti a Flex Holding Zrt. a Siófok egyik legszebb részén, Balatonszéplakon épülő luxuslakásait. A Zichy Mihály utcában jelenleg is dolgoznak a 32 lakásos lakóparkon, s a munkálatok befejeztével az eddigi épített környezettől teljesen eltérő üvegteraszos, hatalmas, többemeletes ingatlanok jelennek majd meg.

Kő kövön

A környéken sétálva jól látszik, hogy az itteni nyaralók egészen más jellegűek, a telkeken pedig szinte kivétel nélkül bőséggel ültettek fenyőket, tujákat, gyakran be se látni a házakig, olyan sűrűn állnak és magasak a fák. Ehhez képest a Villa Széplak névre hallgató beruházás úgy néz ki, mint bármelyik nagyvárosi lakópark.

A lakóparképítési láz 2010 környékén tört ki Siófokon és a város közigazgatása alá tartozó Balatonszéplakon, így aztán a Balaton e szakaszának nagy részén (Aranypart, Ezüstpart) megjelentek a soklakásos társasházak. Az utóbbi néhány évben nagyjából 1000–1200 lakás épült, és e folyamatnak nincs vége, ámbár a Balaton-part lassan teljesen beépítetté válik. A Flex Holding is 2010-ben kezdte működését, a Villa Széplakhoz hasonló projektjük más balatoni településen is fut. A cégnek nem ez az első beruházása Siófokon, a város központjában is építenek társasházakat.

Jelenleg egymillió forintos négyzetméter­áron lehet luxuslakáshoz jutni például a Zichy Mihály utcában. A kis utcában egyébként nem ez az első lakópark, a Villa Széplak mögött, a tóparttól távolabb eső részen egy másik beruházás keretében még a 2010-es évek első felében épült egy lakópark, amit vastag fal kerít körbe – ez meglehetősen ridegen hat a körülötte lévő, sövényekkel szegélyezett házak között. A már felépült lakópark nem rendelkezik mélygarázzsal, a telek nagy része térkövezett, ott parkolnak az autók is. Ennél egy fokkal jobb megoldásként a Villa Széplaknak lesz mélygarázsa.

A Zichy Mihály utca lakóparkosítása

Fotó: Kádár Dávid

Néhány évvel ezelőttig a szóban forgó helyiségek nem rendelkeztek úgynevezett településképi rendelettel, ami szabályozza, hogyan nézhetnek ki az újonnan épült vagy átalakított épületek. Ezen túlmenően a helyi építési szabályzattól (HÉSZ) függ, hogy mennyire szigorú az adott település a beépítéseknél. Ez utóbbi szabályozás az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, és a jelenlegi HÉSZ 2005 óta van érvényben Siófokon. „Amikor 2015-ben főépítész lettem Siófokon, egyből nekiugrottunk a HÉSZ felülvizsgálatának, és a településképi rendelet kidolgozásának. A célunk az volt, hogy ami menthető, azt vegyük védettség alá, az újonnan épülő házak pedig idomuljanak a már épített környezethez” – mondja Molnár Árpád, Siófok volt főépítésze, aki három évig dolgozott az önkormányzatnál; 2019. év elején távozott több kollégájával együtt. Molnár 1990 és 1994 között polgármester is volt, előtte pedig főépítész szintén Siófokon, tehát a szakterület korábban sem volt ismeretlen a számára. Úgy véli, a kilencvenes években jóval élhetőbb volt a település. Igaz, a parton akkor is sokan voltak (több vállalati üdülő és szálloda is működött az Ezüstparton, most ott is nagy beruházások zajlanak – erről később még lesz szó), de ahogy lapunknak fogalmazott, „sokkal szellősebb volt a terület, a Balaton mögött pedig nem betontenger húzódott”. Molnár és csapata nagy lendülettel vágott bele az új szabályok kialakításába, s közben számos ingatlant védettség alá helyezett. „Úgy emlékszem, 18 körül volt a védett ingatlanok száma, amikor odakerültem, ezt sikerült 100 fölé vinni.” A beruházók ugyanis nem kímélték a régi villaépületeket sem, a helyükre társasházat húztak fel. Mindez azért volt lehetséges, mert a korábbi fideszes városvezetés sorra vette le a védettséget a helyi építészeti értékekről. (1994 és 2014 között Balázs Árpád volt a polgármester, 2010–2014 között a fideszes polgármestert fideszes többségű képviselő-testület támogatta, 2014–2018 között a független polgármestert, Lengyel Róbertet a kormánypárti többségű testület ellensúlyozta, a tavaly őszi választáson Lengyel újra nyert, a Fidesz a testületben kisebbségbe került.)

Molnárék az engedély nélkül felhúzott építmények ügyét is rendezni akarták. „Bontattunk faházat, butikokat, büféket, de még egy 400 négyzetméteres étterem ügyét is bíróságra vittük. Több esetben akadályoztunk meg új társasházi építkezéseket, a többi közt azért, mert a tervezett ingatlan nem felelt meg az építési szabályoknak, például nem tartotta volna be az építménymagasságot. Nyilván a befektetők a maximumot akarják kihozni és az az érdekük, hogy egységnyi területen minél több lakást alakíthassanak ki. Voltak olyan befektetők, akik megértették, hogy a településkép érdekében kompromisszumokat kell tudni kötni, de akadt, aki bármi áron akart még pluszemeletet, és semmitől sem riadt vissza.” Három év elteltével aztán felállt a teljes főépítészi iroda; az okokról Molnár ma sem akar nyilvánosan beszélni, de annyit elárult, hogy nem tudták folytatni a szakmai munkát. „Amikor mi eljöttünk, a HÉSZ már olyan előrehaladott állapotban volt, hogy tavaly ősszel el is lehetett volna fogadni. De azóta sem történt semmi” – állítja Molnár Árpád.

HÉSZ nélkül

A jelenlegi főépítész, Lelovics András tájékoztatása szerint a HÉSZ elfogadása az új vízparti tervekről szóló miniszteri rendelettől függ, amelyre egyelőre várnak. Ennek határidejét egyszer már módosították, a legújabb dátum 2021 vége. Addig viszont a régi, 2005 óta hatályos HÉSZ alapján adják ki az építési engedélyeket. A városvezetés egyelőre annyit tudott tenni, hogy a közvetlen vízparti sávban emelték a fizetendő építményadó összegét.

Molnár úgy látja, hogy az új HÉSZ elfogadásával nem kellene megvárni a miniszteri rendeletet, hiszen addig érvényt lehetne szerezni az új szabályoknak azokon a területeken, amelyek nem közvetlenül a vízparton vannak. Úgy tűnik azonban, hogy komolyabb követelésekkel nem állhat elő az önkormányzat, hiszen „az építésügyi hatóság március 1-jétől átkerült a kormányhivatalhoz, az építési szabályokat pedig a helyi rendeleteken túl kormányrendeletek szabályozzák részletesen” – mondja Lelovics, aki úgy érzi, a korábbi városvezetés nem nagyon foglalkozott ezzel a témával.

Pedig egy jókor szigorított HÉSZ-szel csodákat lehet elérni: erre jó példa Szigliget, ahol az önkormányzat több mint tíz éve folyamatosan távol tartja az építkezni vágyó befektetőket olyan szigorú szabályok kialakításával, hogy például egyáltalán nem lehet építkezni a Balaton-parton, de még új épületet sem lehet felhúzni a település belterületén, régi házak felújítására van csak lehetőség, továbbá a külterületi építkezéseket is korlátozzák. „Nekünk nagyon fontos, hogy megőrizzük a zöld felületeinket és hisszük, hogy ez ad értéket Szigligetnek, ezzel tudunk egyedivé válni” – válaszolta megkeresésünkre a település független polgármestere, Balassa Balázs, Szigliget 2002 óta első embere, akinek a szintén függetlenekből álló képviselő-testülettel sem kell hadakoznia. „Mindig próbálkoznak a befektetők például azzal, hogy Szigliget érdeke az, hogy legyen itt egy nagy szálloda, ami a tehetősebb vendégeket is idevonzza.” Az ilyen megkereséseket Balassa Balázs szerint elutasítják.

„Nem szép látvány” – röviden így válaszolt Siófok független polgármestere Lengyel Róbert tavaly a 24.hu-nak adott interjújában, amikor arról kérdezték, mit gondol a Balatonszéplak területén is húzódó ezüstparti beépítésekről. Az Ezüstparton ugyanis az utóbbi néhány évben brutális beruházások kezdődtek, nagy részét a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt. jegyzi, amely 2005-ben jött létre ingatlanbefektetési és -fejlesztési céllal. A debreceni székhelyű cég az ország több pontján épít lakóparkokat, Debrecenben és Budapesten is. „Az Ezüst­partot nagyon elszúrták, hihetetlen, mennyire beépült” – mondja Molnár, akinek nem sikerült megakasztania semmilyen módon az építkezéseket, hiszen amikor ő odakerült, akkor már engedéllyel rendelkező projektekről volt szó. A beruházások a volt SZOT-üdülőtelep helyén zajlanak, ahol korábban öt (két nagyobb – egy nyolcemeletes és egy tízemeletes –, illetve három kisebb, háromemeletes) épület állt, a teljes üdülősor a nyolcvanas évek elejére készült el. A kisebbek vállalati üdülők voltak, a nagyobbak szállodák. Részben ezekből lesznek most luxuslakások, illetve a telepre sikerült még két nagyobb társasházat is felhúzni. Az ingatlanok részben lakások, részben üdülőapartmanok; az egész tényleg zsúfolt lakótelepre emlékeztet. A már meglévő lakásoknál nincs mélygarázs, a kocsik itt is a hatalmas térkövezett részeken állnak, tehát az ott lakók egy része nemcsak balatoni panorámát kap, hanem egy zsúfolt betonparkolót is nézegethet „álmai nyaralójából”. De az ingatlanokra így is van kereslet, sok lakás az átadás előtt elkelt.

A korábbi fideszes városvezetésre utalva Kéri Attila, a Divinus vezérigazgatója pár éve így nyilatkozott a projektről: „A várossal karöltve fogalmaztuk meg fejlesztési elképzeléseinket, melyek a következő 100 évre meghatározhatják, legalábbis kedvezőbb irányba befolyásolhatják az Ezüstpart minőségét.” Kéri a quaestoros Tarsoly Csaba rokona, és korábban a Quaestor Ügyviteli Zrt. vezető képviselője volt. A Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt. neve néhány éve is felbukkant a hírekben, a Magyar Nemzet 2017-ben arról írt, hogy a Magyar Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a társaság kollektív portfóliókezelési, illetve egyes kiegészítő tevékenységeit, mert az MNB vizsgálata szerint a Divinus nem felelt meg az akkori, valamint a potenciális jövőbeli befektetők védelmét biztosító garanciális jogi előírásoknak.

Utolsó bástya

A közösségi médiában több, Balatonszéplakkal foglalkozó csoportban is aggodalommal figyelik a beruházást, és küldik egymásnak a fényképeket, ha a településen új társasházat látnak. Az egykori vállalati üdülők átépítésük után egyébként rikító neonzöld falfestést kaptak, a kerítés tövében pedig a beruházás tájékoztató táblája hever, amelyre korábban (mi tavaly láttuk először) valaki azt írta, hogy a „Balaton mindenkié”. Az itt élők és a nyaralók leginkább attól félnek, hogy a beruházások miatt idővel megszűnik a Siófoktól Zamárdiig több kilométeren keresztül húzódó szabad­strand. „Amíg én vagyok a polgármester, csak a testemen keresztül lehet ezeket megszüntetni. A szabadstrandok megmentése szerintem az egyik legfontosabb feladat Siófokon” – nyilatkozta a tavalyi önkormányzati választások előtt Lengyel Róbert, Siófok azóta újraválasztott független polgármestere, aki ezen álláspontját lapunknak is megerősítette.

Van még az Ezüstpartnak egy utolsó szelete, amely egyelőre nem épült be; évtizedekkel ezelőtt kemping volt, de régóta üresen áll. A helyiek attól tartanak, hogy erre is szemet vet valaki, hiszen a 2,5 hektáros terület telkeit elkezdték hirdetni. Az egyenként 800–900 négyzetméteres telkekre bontott terület jelenleg egy néhány éve létező cég, az Akrohome Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. tulajdona. Úgy tudjuk, a cégnek nincs elég forrása ahhoz, hogy maga vágjon bele a terület beépítésébe, ezért most továbbadja a telkeket. Érdeklődésemre elmondták, hogy van olyan ajánlattevő, aki egyben vásárolná meg az egészet, vélhetően hasonló beruházásra, mint ami a SZOT-üdülő területén jelenleg is zajlik. Ha így van, akkor az Ezüstpart utolsó érintetlen része is eltűnik, és helyén újabb többemeletes betontömeg épülhet.