Az MDF postabankos kölcsönei: Jobb kapni

  • Mucsányi Marianna
  • 1998. december 10.

Belpol

Miközben egyre vadabb összegekről hallani a Postabank konszolidációja kapcsán - az egyik változat szerint 158 milliárd forint lesz majd az ára -, kiderül, hogy a kalácsból nem a pártok kapták a legnagyobb mazsolát: közülük az MDF, az MSZP és a Fidesz - egyenként mintegy 300 milliós - kölcsöne vagy más, üzletnek látszó támogatása került nyilvánosságra.
Miközben egyre vadabb összegekről hallani a Postabank konszolidációja kapcsán - az egyik változat szerint 158 milliárd forint lesz majd az ára -, kiderül, hogy a kalácsból nem a pártok kapták a legnagyobb mazsolát: közülük az MDF, az MSZP és a Fidesz - egyenként mintegy 300 milliós - kölcsöne vagy más, üzletnek látszó támogatása került nyilvánosságra.

A Postabank és a pártok kapcsolatáról eddig az MDF-re, az MSZP-re és a Fideszre vonatkozó információk szivárogtak ki. (A legtöbbet az MDF viselt dolgairól lehet tudni, a legkevesebbet a Fideszéről - de ez bizonyára a véletlen műve.) A fórumosok és a szocialisták (lásd Állagmegóvás című keretes írásunkat) 300-300 millió forint hitelt kaptak a pénzintézettől; a Fidesz - a Mahir Cityposzter Kft.-n keresztül (lásd Tétre, helyre, befutóra című keretes írásunkat) - több mint 300 milliónyi olyan pénzhez jutott, melyet ráért megadni. Összehasonlításképpen néhány példa a Postabank jelenleg veszteségesnek mondott vállalkozásaiból: 49 milliárdba került a spanyol ingatlanügylet - erről Princz Gábor, a bank volt elnök-vezérigazgatója, aki Bécsben, a Kossuth rádió Krónika című műsora után az Aktuálisnak is nyilatkozott (MTV 1, hétfő), azt mondta, hogy a spanyol fél feljelentést tett, mert az üzlet nem jött létre -, 15-20 milliárdot emésztett fel egy telekommunikációs céggel kötött üzlet, több mint 7 milliárdot buktak az élelmiszer-ipari bizniszeken, 1,7 milliárd volt a bécsi Trigon Bank megvásárlása miatti hiány, és 2,6 milliárd a Nádor ´95-tel kötött mobiltelefonos-lehallgatós üzlet.

Aprópénz

A Postabank a fenti összegekhez képest fillérekkel kötelezte le a pártokat. Princz a bank növekedésével és népszerűségével magyarázta azt, hogy a politika közelébe sodródott. Állítása szerint a pénzintézet mindig túlbiztosított fedezetek mellett nyújtott hiteleket a pártoknak. Különböző céllal: "a Lakiteleki Népfőiskolának adott hitel olyan ügy volt, amely ma is vállalható, hiszen fontos és jövedelmező célt, a vidéki értelmiség kialakítását szolgálta. A hitel mögött olyan biztosítékok vannak, amelyek a megtérülést többszörösen garantálják", mondta Princz a Krónikának.

A Lakitelek és Népfőiskola alapítványoknak nyújtott, kamataikkal együtt 210 milliós hiteleket december 31-éig technikailag meghosszabbította a Postabank új vezetése. A pénzintézet hivatalos álláspontja szerint év végére az alapítványok és az MDF hitele is átkerül az ÁPV Rt.-hez. Ha ezt összevetjük Auth Henriknek, a Postabank vezérigazgatójának nyilatkozatával, mely szerint a privatizációs vállalat egy úgynevezett work out cégéhez - várhatóan a Reorg Rt.-hez - kerülnek a rossz kinnlevőségek, egyértelművé válik, hogy az alapítványok és a Fórum hitelét is annak tekinti a pénzintézet, ha még maradt volna kétség bárkiben is.

A bank előző vezetése a Népfőiskola Alapítvány tartozására 50, a Lakitelek Alapítvány kölcsönére 100 százalékos céltartalékot képzett. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Postabank az előbbit kétes, az utóbbit behajthatatlan kinnlevőségnek minősítette (a fideszes Horváth László képviselő figyelmébe: ezek szerint a bank nem csak az MSZP hitelét "engedte el").

Adósok maradtak

A két alapítvány többszöri határidő-módosítás után sem tudta visszafizetni azt a 180 millió forintot - és a ma már 34 milliós kamatokat -, amit még évekkel ezelőtt kapott kölcsön a Postabanktól. A Népfőiskola Alapítványnak - ez a szervezet a tulajdonosa a lakiteleki 58 ezer négyzetméteres ingatlannak - még 1994 júniusában adott 120 millió forintnyi hitelt a pénzintézet. A Postabank a kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjogot jegyeztetett be a lakiteleki népfőiskolának is helyet adó ingatlanra. A hitel visszafizetési ütemét, kondícióit többször módosították, majd a Postabank a követelést eladta a B-Modus Kft.-nek, hogy aztán másfél év múlva, 1997 novemberében visszavásárolja azt.

A Lakitelek Alapítvány legutóbb 1997 márciusában kapott 50 millió forint értékű hitelt. A kölcsön lejártakor, 1997 decemberében az alapítvány nem rendelkezett az eredetileg felszámított kamat összegével, így az "újrafolyósított" kölcsönből először a kamatot fizette ki. Emiatt az 50 millió forintos eredeti hitelből 10 millió forint lejárt tartozásként maradt fenn. Így a kölcsön összege ma 60 millió forint.

A Lakitelek Alapítványt - melyet 1991-ben 50 ezer forinttal alapított Lezsák Sándor és felesége, Sütő Gabriella - ma is az MDF elnöke jegyzi. Az alapítvánnyal kapcsolatos hírekre egyikük sem reagált.

Ki székel a házamban?

A Fórum még az 1994-es kampány finanszírozásához kért hitelt, melyet a pénzintézet ráterhelt a budapesti Bem téren álló MDF-székházra. Az akkori választási kudarc után, 1994 novemberében alapította a párt egymillió forintos tőkével - a tartozás rendezése érdekében - a Fodema Kft.-t. A Fővárosi Cégbíróság 1995 májusában jegyezte be az ingatlankezeléssel foglalkozó céget, amely egy 1995. áprilisában kelt szerződés szerint átvállalta a bankkal szembeni 311,7 millió forintos MDF-es tartozást, bár ezt Gémesi György, az MDF alelnöke nem így értékelte: szerinte senki sem vállalta át a Fórum hitelét.

Egy hónappal később, 1995 májusában a Fővárosi Cégbíróság adatai szerint már két Postabank-cégé volt az időközben 5,3 millió forintos alaptőkéjűvé vált Fodema Kft.-nek. A tagjegyzék szerint 1995. május 28-án 2,65-2,65 millió forintos részesedéssel a Nábob Lízing Kft. és a Nádor Lízing Kft. vált tulajdonossá. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1997 áprilisában készített - az MDF 1994-95-ös gazdálkodásáról szóló - jelentése is megállapítja: a két Postabank-cég megvásárolta az MDF-től a Fodema Kft.-t és az időközben a kft.-be menekített Bem téri székházat. (Az MDF öt évre szóló jogot kapott a Fodema Kft.-ben való tőkeemelésre és így a székház visszaszerzésére.)

Miután a Postabank megszerezte az MDF-es kft.-t, "a bank által direktben nem megvalósítható lízingügyletek lebonyolítására" kezdte használni. A lízingszerződésekkel a Postabank bevonta az MDF-et üzleteibe, például a MÁV-val kötött szerződésekbe, illetve a Teve utcai rendőrpalota építésének ügyleteibe. (A Fodema Kft. volt a székházba beépített gázmotor megrendelője: a készülék ellenértékét végül 1997-ben - költségvetési támogatással - egy összegben fizette ki.)

Gémesi mindehhez csak annyit tett hozzá, hogy az MDF fizeti a Fodema Kft.-nek a bérleti díjakat, a párt törvényes megoldást keres a székházügyre.

Mucsányi Marianna

Állagmegóvás

Három évvel ezelőtt az MSZP "átstrukturálta" postabankos hitelét, és ehhez újabb 175 millió forintos kölcsönt kért a pénzintézettől. Közben a szocialisták a BÁV-üzletből (Műértők, MaNcs, 1998. június 25. és A sokat felbecsülni, MaNcs, 1998. július 9.) is ismert módszert választották: bérbe adták a Postabank Investnek a Köztársaság téri székház egy részét, pontosan 511 négyzetmétert, amiből 218 millió forintos bevételre tettek szert. A négyzetméterár ekkor 36 ezer forint volt Budapest VIII. kerületében. A szerződés 1998 februárjáig volt érvényben, akkor "hagyta el az épületet" a Postabank Invest. Kovács László MSZP-elnök szerint a 218 millióból az óvadék visszafizetése után - melyet a bérlő által okozott esetleges károkért számítottak fel - csak 158 milliója maradt a pártnak. Jó hely a Köztársaság tér: az MSZP-székház pincéjét a BÁV, ötödik emeletét a Postabank Invest találta alkalmasnak raktárnak, illetve irodának. Utóbbi olyannyira értékesnek vélte a pártszékház zegeit-zugait, hogy az általa esetlegesen okozott kárért előre fizet.

Tétre, helyre, befutóra

A parlament költségvetési bizottsága múlt heti ülésének jegyzőkönyve szerint Járai Zsigmond pénzügyminiszter egyértelművé tette: a bank veszteségei között szerepel a lakiteleki alapítványok mellett a Cityposzter Kft.-nek az idei választási kampányban juttatott több mint 300 millió HUF is. Idén tavasszal a Simicska Lajos által vezetett Mahir Rt.-hez tartozó Mahir Cityposzter Kft. kapott a Postabank által a pártok számára meghatározott tarifa szerint 300 millió forint körüli összeget. Egy ingatlanügylet során a Postabank Invest a névleges értékhez képest 27-szeres áron vásárolta meg a Cityposzter tulajdonrészét.

Múlt heti számunkban - Szabadi Béla FVM politikai uszodai kalandjait taglaló, Fecseg a trambulin, hallgat a mély víz című cikkünk mellett - egy kérdéslistát is közöltünk. A múlt héten dr. Török Lajos, az FVM Kiemelt Sportlétesítmények Intézménye főigazgatója lapunknak írásban válaszolt. Tehát:

"1-3. A népligeti uszodával kapcsolatban az általunk kért helyreigazítás a Világgazdaság november 23-i számában megjelent.

Ennélfogva a magunk részéről az ügyet lezártnak tekintjük, és a továbbiakban nem kívánunk ezzel foglalkozni.

4. A feltett kérdésére válaszolva közlöm, hogy felelősséggel valamennyi munkatársam nyilatkozhat és nyilatkozhatott. Az uszodában és egyéb általunk működtetett létesítményben a sajtó munkatársai sportrendezvényeken részt vehetnek, tudósíthatnak. A kulturált tudósítás feltételeit legjobb tudásunk szerint igyekszünk biztosítani.

A média különböző területén dolgozók több éve térítés mellett, minden korlátozás nélkül, rendezett körülmények között használhatják - pl. labdarúgás céljából - a létesítményeket.

5. A miniszter úr körlevele az FVM dolgozóira vonatkozik, számunkra az abban foglaltak végrehajtása, mint közalkalmazottakra, kötelező érvényű."

Szabadi Béla nem válaszolt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.