A várhatóan eseménytelen őszt megelőző rutinszerű frakcióülés következik - ha másban nem is, ebben mindegyik általunk megkérdezett szocialista politikus egyetértett, és ez legalábbis meglepő a kormányoldal jelenlegi megítélését tekintve. Négy éve ilyenkor ugyancsak a tapolcai Hotel Pelionban gyűltek össze az MSZP képviselői, s akkor lényegesen nagyobb tétje volt az eseménynek: legalább két miniszter (László Csaba, Gyurcsány Ferenc) politikai jövője forgott kockán. A 2003-ashoz hasonlítható személyi vagy stratégiai dilemma most annak ellenére sincs, hogy a kormány és nagyobbik pártjának támogatottsága igen-igen alacsony.
A komfortérzetüket elveszítő szocialisták rosszkedvüknek négy éve a nyilvánosság előtt is hangot adtak: nagy visszhangot keltettek Jánosi György akkori választmányi elnök Magyar Nemzet-beli kritikái, és még inkább Szili Katalin házelnök - azóta sem egyértelműsített, ám vélhetően Gyurcsány Ferencnek szóló - kifakadása az MSZP és a nómenklatúra kapcsolatáról. Ezúttal viszont egy hang sem hallatszik a budapesti Köztársaság tér környékéről, és nagy lárma nem várható a tapolcairól sem (a frakcióülésnek otthont adó szálloda is ilyen címen található). Juhász Ferenc, az MSZP egyik elnökhelyettese panaszkodott is párttársainak a kettős beszéd miatt: ha Gyurcsány Ferenc is megjelenik valamely összejövetelen, akkor leginkább bátor szembedicsérések jellemzik a megszólalásokat, míg a miniszterelnök távollétében vagy egymás között, szűk körben azonmód beindul a panaszáradat. Mindezt figyelembe véve pszeudoproblémának tűnik a parlamenti ülésezési rend megváltoztatását célzó felvetés (az országgyűlési munkahét négynapossá tételével) az egyik valószínűsíthető tapolcai téma - amiként egy régi motoros képviselő lapunknak fogalmazott, teljes frakciónapra csak akkor lenne szükség, ha a lényegi kérdések a vonatkozó fórumon dőlnének el, nem pedig a koalíciós pártoknak a kormánynál is szűkebb, alig nyolcfős kabinetjében - mint ahogyan ez újabban zajlik.
Gyurcsány Ferenc előzetesen joggal tarthatott ugyanakkor attól, hogy akár már Tapolcán artikulálódik a presztízsvesztéstől szenvedő és a népszerűség-csökkenés miatt már egzisztenciális kockázatokkal számoló mezei hadak elégedetlenkedése. Ezt kivédendő a kormányfő-pártelnök minden régióban külön találkozott a képviselőkkel. Az ezeken jelen lévő forrásaink szerint a generális lelkesítésen kívül érdemi politikai stratégiát Gyurcsány e regionális frakcióülésnek nevezett szűk körű összejöveteleken nem vázolt. Sokkal inkább Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a helyieket érintő fejlesztési, később majd politikai tőkévé konvertálható elképzelésein volt a hangsúly, ami a jóindulatú kommentárok szerint az intenzív kommunikációt, a maliciózusak szerint viszont a szájak betömését, a frakciótagok pacifikálását célozta. A foglalkozások felemásan sikerültek, s erre utalva tette szóvá Juhász a kettős beszédet.
Az őszi politikai menetrendről túl sok konkrétum egyelőre nem derült ki, ám annyi tudható róla, hogy egyfelől a kormányzati tájékoztató kampányon, másfelől az MSZP baloldali identitását megjelenítő látványpolitikán alapul, miközben - ahogyan a miniszterelnök környezetéhez tartozó egyik forrásunk fogalmazott - konszolidálni kívánják az elmúlt egy év okozta felfordulást. Ez utóbbi megállapítás kétségtelenül a legélesebb - az MSZP-t, a koalíciót és a politikai élet egészét megosztó - vitákat kiváltó egészségügyi átalakításra vonatkozik, jóllehet nem teljesen alap nélküliek azok a feltételezések sem, amelyek szerint a nyár elejéről őszre elnapolt problémák (főként a biztosítási rendszer) miatt újabb polémiák várhatók (lásd erről cikkünket a 16-17. oldalon). A szocialista frakcióban továbbra is első számú követelés lenne a gazdasági tárca visszaszerzése az azt immár öt eszendeje "bitorló" szabaddemokratáktól, erre azonban vajmi kevés az esély (a gazdasági tárca sorsáról lásd: Bejöhet, Magyar Narancs, 2007. augusztus 30.); Kóka leváltását meg nincs már értelme követelni, hiszen ő amúgy is megy. Vele ellentétben nemhogy ment volna, inkább jött Draskovics Tibor, akinek a nyár eleji megemelését a tanácsadókért felelős kormánybiztosi pozícióból a közigazgatást koordináló miniszteribe
megrökönyödés fogadta
a pártban. Draskovics tevékenysége az ősz egyik jelentős dilemmája lehet, a forrásaink által "túl racionális negatív pólusként" jellemzett politikus akár bűnbakká is válhat a kormányoldalon - az augusztusban megszellőztetett reformötletek (amiket a pártbéli interpretáció vita nélkül Draskovics íróasztalfiókjából eredeztet) is meglehetős felzúdulást váltottak ki. És bár a tárca nélküli miniszter pozíciója momentán nem kérdéses, minden bizonnyal nem ússza meg a kritikát Tapolcán.
A szakpolitikák aprómunkái közül a legjelentősebb vita a nyugdíjrendszer átalakítását kíséri, jóllehet a nettó jövedelemre épülő számítási mód jövő évi belépése a már nyugdíjas 3,2 millió főt (köztük a szocialisták bázisszavazóit) nem érinti.
Gyurcsány őszre intenzív kommunikációs offenzívát ígért (lásd: "Egy szót sem fogok ejteni riválisomról", Magyar Narancs, 2007. július 12.). Az októberben startoló kampány funkciója szerint muníciót szolgáltat az MSZP mélyrétegeinek és megmaradt támogatóinak a közbeszéd megváltoztatására, míg a baloldali identitásképző elemek (köztük az egyház-finanszírozás, az esélyegyenlőség vagy a rászorultsági elv) egyelőre részleteiben nem ismert tematizációja az ellenfél médiamegjelenései alól húzná ki a talajt. Jelenleg nem mérhető föl, hogy miként készül a nagyobbik kormánypárt a tavaly őszi események semlegesítésére. Több párt- és kormánybeli potentát szerint is a politikai menetrend kulcskérdése lehet, hogy mennyire sikerül semlegesíteni a Fidesz vélhetően október 23-ra kihegyezett offenzíváját.
A 2006-oshoz hasonló nagyságrendű tüntetés-, illetve zavargássorozat idén ősszel nem valószínű. Több megkérdezett szocialista prominens szerint is jobban ártana a kormány renoméjának konkrét gazdasági ügy miatt kipattanó tiltakozás (amivel a szakszervezeti prominensek lojalitása miatt eddig nem kellett szembenézniük), mint az ideológiai alapú demonstrációk. A Fidesszel szembeni párviadalnak a szocialista stratégia meghatározói szerint nem most ősszel kell eldőlnie, s komoly pozíciójavulásra a kormányzati kampány okán sem számítanak rövid távon; lényegileg állóháború várható a viszonylag rövid, jobbára a büdzséügyekre szánt őszi politikai szezon alatt.
A miniszterelnök augusztusban több zárt fórumon is hangsúlyozta: nincs kényszerhelyzetben a kormányzat. Igaz, ennek ellentmond, hogy a tavaly vállalt konvergenciaprogram 2008-ra újabb állami kiadáscsökkentést irányoz elő, ami nagyon is determinálja a kormány mozgásterét. A szűk körű döntéshozatalt közelről látó szocialista háttérember eme ellentmondást azzal magyarázta, hogy a konvergenciaprogramot már tavaly "lenyelte a párt", vagyis újabb politikai megrázkódtatást az már nem okoz.
A miniszterelnök pártján belüli támogatottsága nem változott az eseménytelen nyarat megelőző állapothoz képest. Az eredetileg szeptember elejére tervezett, ám a nyári szünet elé hozott kormányátalakítás (lásd: Verebek a dróton, Magyar Narancs, 2007. június 21.) egyelőre stabilizálni látszik Gyurcsány pozícióit -
hogy ez mennyire tartós,
arról a legkorábban egy év múlva lehet többet mondani. Változtatási kényszer mindenesetre nincs, személyi ügyek egyáltalán nincsenek napirenden, az MSZP politikai jövőjéről szóló vita majd' minden általunk szondázott szocialista szerint csak egy év múlva kezdődik. Momentán sem személyi, sem politikai alternatíva nem ködlik a szocpárt háza táján. Az erős emberek közül a Miniszterelnöki Hivatal élére visszatért Kiss Péter egyértelműen Gyurcsány és politikája mellé állt, és vele kötötte össze a sorsát, míg a magát rendre önállóan pozicionáló Szekeres Imre hadügyminiszter sem látszik szembefordulni a főnökével. Ez a leginkább az évek óta különutas politikát vivő Szili házelnöktől várható, aki több, ámbár a mainstream szocialisták által mérsékelt jelentőségűnek minősített nyári interjújában is figyelmeztette a kormányt a szolidaritásra és a baloldali értékek legalább minimális képviseletére. A szövegek alapján valóban nem világos, hogy mindez konkrétan mit takar - és meglepődnénk, ha a házelnök meghatározónak szánt, lapunk megjelenése után előadandó tapolcai beszédéből derülne ki éppen.
