Az SZDSZ a kampányban

Megint túlélni

  • Varró Szilvia
  • 2009. május 14.

Belpol

Bár június 7. előtt mindenki kivár, az SZDSZ-ben meglévő ellentétek annyira élesek, hogy vannak, akik újabb pártformációban gondolkodnak. A többség nem zárja ki, de kisebb csodával határosnak tartaná, ha mandátumot szereznének az EP-választáson. Fodor Gábor szimbolikusan már tavaly megbukott pártvezetőként, de ez az összliberális aknamunkának is köszönhető.

Horn Gábor jóformán az egyedüli az SZDSZ-ben, aki lelkesen kiáll a párt uniós kampányának üzenete mellett. A Narancs által megkérdezett szabad demokrata parlamenti képviselők többsége elhibázottnak tartja a szélsőjobbal riogatást. A párt fórumain ugyanakkor csak mérsékelten heves viták előzték meg a döntést. Míg Kóka János azzal érvelt, hogy egy gazdasági válság kellős közepén lehetetlen nem a gazdaságról beszélni, és csak azt lehet üzenni, hogy az ország föl tud állni, addig Horn azzal vágott vissza: nem tud jót mondani, és a gazdaságpolitikában némi hitelességi problémákkal is küszködik a párt. Többen kifejtették: a párt hét évből hatot kormányon volt, és épp Kóka volt az, aki gazdasági miniszterként pannon pumát és dübörgő gazdaságot emlegetett. Mások azzal érveltek: plakátjaival éppen az SZDSZ teszi tényezővé a Jobbikot, ingyenpropagandával mozgósítja őket - miközben agyon kellene őket hallgatni.

Szempontok

"A 13. havi nyugdíj elvételével vagy a gyes befagyasztásával csak néhány vájtfülű belvárosi értelmiségi értene egyet. A szélsőjobbra tolódó környezet, a romák elleni támadások tragikus módon segítségünkre voltak abban, hogy ott szólaljunk meg, ahol hitelünk van" - mondja Szent-Iványi István. Az EP-listavezető szerint a plakátok érzelmi azonosulást idéznek elő, és mobilizálják a liberális szavazótábort. Míg ugyanis egy Medián-mérés szerint a Jobbik szavazóinak kilencven, addig az SZDSZ-ének mindössze negyven százaléka venne részt a június 7-i voksoláson. "Nem eltűntek vagy pártot váltottak a szavazóink, hanem igen alacsony a választási hajlandóságuk. A kampányunk alkalmas arra, hogy elhiggyék: van tétje a mostani választásnak" - érvel Horn Gábor.

Az SZDSZ számára mindenképp: maga a pártelnök, Fodor Gábor sem áltatja magát, és azt gondolja: ha sikerül képviselőt juttatni az EP-be, akkor "meg lehet csinálni az országgyűlési választást" is, ha nem, akkor utóbbira kevés az esély. "Ha az SZDSZ most nem szerepel jól, az a válságkezelő kormány legitimitását is megroppantja, hiszen egy olyan párt támogatását bírja, amely nem ugrotta meg a küszöböt" - véli Fodor, aki hivatalból optimista.

A többség kisebb csodának tartaná, ha június 7-én meglenne az öt százalék. A mostani kampányról van, aki úgy tartja, hogy az jól jellemzi a párt végső kétségbeesését és kiüresedését - és van, aki szerint a Jobbik feljövetele olyan erős érv, amit nem lehet szó nélkül hagyni. "Forced choice" - azaz ráerőltetett választás, mondta egy kampányszakember, akinek nincs köze az Erdélyi Zsolték által összehozott antijobbikos kampányhoz. Szerinte az a tény, hogy a plakátok provokatívak, egy olyan témát hoznak fel, amiről beszélnek az emberek, és a plakátokról akármilyen tartalmú viták folynak a médiában, azt bizonyítja, hogy az SZDSZ jól döntött - ellentétben az év eleji ún. identitáskampánnyal. Az akkori, a melegjogokat, a nők helyzetét, a romákat és a lelkiismereti szabadságot megcélzó (200 000+1 emberes) üzeneteket teljesen elhibázottnak tartja akkor, amikor válság van és az euró 300 forint fölött jár. Egyes pártbeli forrásaink szerint a kampány értelmetlen volt, hiszen az ateistának és a vallásosnak is mindegy, isten milyen oldali; a drogok ellenzői és használói pedig egyaránt kiakadtak rajta (utóbbiakat egy spangliért orvoshoz küldte volna az egyébként liberalizáláspárti SZDSZ). Ámbár az is igaz, hogy az SZDSZ az a párt, ahol a többség minden kampányt fikázni szokott: a Kovács Pistisről annak idején hasonlóan lesújtó volt a pártbéli közvélemény, mégis bejött.

Ki az úr a háznál?

"Ez nem az én pártom" - mondta lapunknak a párt egyik meghatározó tagja, de hasonló véleményt fogalmazott meg számos beszélgetőtársunk. Az SZDSZ-ben ma többszörös a megosztottság: a Kóka János vezette frakció és a Fodor Gábor vezette párt élesen egymásnak feszül, ráadásul Fodor tábora is megosztott. A pártelnök a frakció foglya - állította több forrásunk. A Kóka Jánostól a pártot átvevő Fodor nagy erőkkel indult: önálló, markáns liberális alternatíva megteremtését tűzte ki célul, ám a lendület hamar megbicsaklott a frakció ellenállásán.

"Nagy árat fizetett azért az ország (és nem mellékesen az MSZP és az SZDSZ), hogy évek óta beletörődünk a látszatpolitizálásba, az érdemi változtatások elodázásába. Az SZDSZ felelőssége most, hogy nemet mondjon a további sodródásra" - írta tavaly szeptemberben, Bauer Tamáshoz intézett nyílt levelében Fodor Gábor. Pedig épp ebben az időszakban kellett megtapasztalnia, milyen szűk pártján belül a mozgástere. A tavaly augusztusi, kétnapos, Rácalmáson megrendezett ügyvivői testületi ülésen az a kívánalom fogalmazódott meg, hogy a párt - a koalícióból való tavaszi kiugrás után - végre valódi ellenzékként viselkedjen. Pár nap múlva Fodor a szakértői kormány ötletével rukkolt elő, amelynek vezetésétől, úgy tudjuk, Surányi György nem zárkózott el, és aminek a támogatását Orbán Viktor sem vetette el. (Erről lásd még: "Az erőszakosságtól várják a megváltást", Magyar Narancs, 2009. április 2.) Kókáékat azonban meglepetésként érte Fodor akciója: szerintük az ügyvivői testületi ülésen három lehetséges stratégiából a konstruktív ellenzékiségre bólintottak rá, a szakértői kormány hangoztatása pedig ennek az ellenkezője. Az egy héttel későbbi velencei frakcióülésen a többség kőkeményen nekiment Fodornak: a szakértői kormány blöff, ilyen nem működhet, Gyurcsányt nem lehet megkerülni, lehetetlen kivitelezni az ötletet. Vagy előre hozott választások lesznek, vagy konstruktívan támogatják az MSZP-t; vagy Orbán, vagy Gyurcsány.

A frakción kívül is több helyről össztűz zúdult Fodorra: Gegesy Ferenc ferencvárosi polgármester lemondott mandátumáról, Csécsei Béla VIII. kerületi polgármester Elég volt, Gábor! címmel nyílt levélben kelt ki Fodor ellen, sérelmezve, hogy nem egyeztet, és folyton változtatja az álláspontját, majd Weinek Leonárd zuglói polgármester is fölemelte a szavát, a Népszavában pedig fizetett hirdetésben bírálta a pártelnököt a VIII. kerületi SZDSZ frakcióvezetője.

A frakció nagy arányban szavazta le a szakértői kormány ötletét, melyre kókista beszélgetőtársaink szerint Lengyel László közvetítésével Kiss Péter és Szekeres Imre biztatta Fodorékat. "Nem egyezkedtünk senkivel. A szakértői kormány jelentős politikai hozadékot jelentett volna az SZDSZ-nek, végre önállósította volna magát az MSZP-től. Az országnak is egyértelműen ez lett volna az érdeke. Tudomásul vettem, hogy a párt testületei ebben nem álltak föl mögöttem" - cáfolja Fodor Gábor ezt az információt.

Más olvasatban: Fodor ettől kezdve megrettent, és rájött, hogy a mozgástere korlátozott, szükségtelen konfrontálódnia, úgyis alulmarad a frakcióval szemben. A frakció élén ugyan Kóka János áll, de több forrásunk szerint többnyire inkább Magyar Bálint irányít, Pető Iván és Kuncze Gábor hallgatólagos támogatásával.

Fodor a költségvetésnél már új taktikát követett: habár tavaly kora ősszel még ellenezte a megszavazását, később felmérte a volt elnökök és a frakcióvezető viszonyát a végszavazáshoz, és inkább élére állt a támogató érvelésnek. Egy novemberi, a képviselői irodaházban tartott megbeszélésen Szent-Iványi, Horn és Gulyás is a megszavazás ellen, míg Magyar, Pető és Kóka mellette érveltek. Idén áprilisban Fodor és Kóka az SZDSZ különböző testületei előtt már együtt kérte a Bajnai-kormány megszavazását. Fodor azzal érvelt, hogy válság idején az ország érdeke, hogy legyen elfogadott költségvetése. Ekkor bomlott fel az évek óta egységesnek mondható Fodor-tábor.

Senkiföldje

Béki Gabriella, Gulyás József és Velkey Gábor tartózkodott a voksoláskor. Az április elején megrendezett ügyvivői ülésen a testület szűk többséggel szavazta meg Bajnai megválasztását, míg a frakció tagjai 13:4 arányban támogatták (a fenti három renitens mellett Gusztos is nemmel szavazott). "Nagyon tisztességes és erős érveik voltak az előre hozott választások mellett. Számomra is dilemma volt, hogy melyiket válasszam. Egy hajszál döntött: egy választás hónapokra történő kiesést jelentene, ami még súlyosabb helyzetet idézne elő a gazdaságban" - mondta lapunknak Fodor Gábor. A pártelnök szerint látható volt, hogy a párt nincs könnyű helyzetben: elindult egy önálló úton, ugyanakkor választóinak többsége azt várja el, hogy állítsa vissza vagy teljes erejéből támogassa a koalíciót. Egy április végi belső mérés szerint az SZDSZ-szavazók elsöprő többsége, több mint nyolcvan százaléka támogatja a Bajnai-kormányt, és csak kevesen akarnak előre hozott választásokat.

A frakciónak felhatalmazást adó országos tanács ülésére a kisebbségben maradt Gulyás József nemleges döntését levelében azzal indokolta: Bajnai jelölése csalódás a várakozásokhoz képest, az új kormány hitelességi deficittel indul, és a támogatás az adott helyzetben csak biankó lehet. A kormányfő csomagja kiadáscsökkentő lépésekre korlátozódik, miközben a szerkezeti átalakításokra nincs akarat. 2010-ben a Fidesz tarolni fog, az MSZP és az SZDSZ pedig sokkal nagyobbat bukik, mint amekkorát egy idei előre hozott választáson bukna.

Habár korábban a párt több politikusa azt nyilatkozta, hogy volt kormánypárti politikus nem lehet a miniszterelnök, és alapvetően új kabinetnek kell felállnia, egyik követelés sem teljesült, hiszen a Bajnai-kormány a Gyurcsány-kabinet legtöbb szocialista erős emberét átvette. Az SZDSZ előzetesen néhány személyi döntésről egyeztetett Bajnaival: Draskovicsnak távoznia kell, Szilvásy tisztségét meg kell szüntetni, és vele együtt mennie kell Laborc Sándornak, az NBH főigazgatójának is. A párt a Bajnai Gordonról döntő hivatalos, április 14-i frakcióülés előtt a reggeli sajtóból tudta meg, hogy ezek a feltételek nem teljesültek. Bajnai megérkezése előtt éles vita bontakozott ki a párt helyzetéről: néhányan az SZDSZ "falhoz állításának" nevezték az eljárást, ám a többség amellett érvelt: az SZDSZ ellenzéki párt, ez pedig az MSZP kormánya, nincs és nem lehet közük a kormánytagokhoz. Az SZDSZ akkor tesz jót az országnak, ha támogatja Bajnai válságkezelő programját. Magyar Bálint és Hankó Faragó Miklós úgy vélte: nem játszhatja el az SZDSZ a kormányfőválasztás napján, hogy feltételeket támaszt. Horn Gábor viszont azzal érvelt, hogy az SZDSZ és szavazói számára egyre vállalhatatlanabbul néz ki a kormány, amely mégiscsak az SZDSZ szavazataival állt fel. A frakció végül támogatta Bajnait.

Hankó Faragó Miklós a Bajnait meg nem szavazók pártból való kizárását javasolta, amely mostanra a tisztségeikből visszahívásra szelídült. Az egyik prominens szerint nincs szó boszorkányüldözésről, de a biztosítékot a többségnél kicsapta, hogy a pártfegyelmet figyelmen kívül hagyva "bárki összevissza szavazgat", ráadásul ilyen sorsdöntő kérdésben. Van olyan frakciótag, aki emiatt nem jár ülésekre. Habár egyik fél sem szeretné, ha a kampányban robbanna az ügy, Kókáék még korántsem zárták le.

Az eseményekben nem érintett liberális forrásaink szerint a párt elkisgazdásodása zajlik; a történtekkel Kókáék ügyesen keltenek feszültséget és osztják meg az elnök táborát. Minden az EP-választáson múlik: egy kudarccal erősödhet a párt megosztottsága, és előkerülhetnek az új pártformációval vagy az új szövetségi politikával (közös lista az MDF-fel vagy az MSZP-vel) kapcsolatos ötletek, és előbb-utóbb pártszakadás következhet. Közhely, hogy az SZDSZ-ben egymással nehezen összeegyeztethető gazdasági és társadalompolitikai elképzeléseket vallók vannak együtt. Egy másik liberális pártformáció létrehozása nemcsak néhány balos liberálist, de például Magyar Bálintot is foglalkoztatja. Magyar már a párt több fórumán fölvetette, hogy az SZDSZ-nek az MDF-fel együttműködve kellene létrehoznia a polgári közepet. "Mindkét párt és politikai háttércsapataik, a Political Capital vagy a Republikon Intézet önmagukba vannak fordulva, és nem mernek szélesebb perspektívában gondolkodni, míg a pártok részben kontraszelektált gárdája veszélynek éli meg már az esetleges együttműködést is, nemhogy az elengedhetetlen nyitást új szereplők irányába. De itt két leharcolt brandről van szó, amely külön-külön nehezen működhet már. A pártokon szükségszerűen túlnyúló összefogás akár 10-15 százalékot is hozhatna" - mondja Magyar, aki szerint az MDF-nek vannak olyan prominensei, akik nem zárkóznának el a gondolattól, bár a pártjukon ez szerintük aligha menne át. És akkor még nem szóltunk az SZDSZ-ről.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.