Az SZDSZ borsodi háttere - Szóló

  • Pusztai László
  • 2008. március 27.

Belpol

Hetek óta gyűrűzik az SZDSZ tavalyi elnökválasztó küldöttgyűlésén történt áltagszavazások miatti botrány. Akár az egész párt jövője is elszállhat egy megismételt elnökválasztást követő esetleges pártszakadás nyomán. De kik is a borsodi főszereplők?
Hetek óta gyűrűzik az SZDSZ tavalyi elnökválasztó küldöttgyűlésén történt áltagszavazások miatti botrány. Akár az egész párt jövője is elszállhat egy megismételt elnökválasztást követő esetleges pártszakadás nyomán. De kik is a borsodi főszereplők?

A helyi vállalkozói körökben ismeretlen, de üzletemberként bemutatkozó Köteles Péter karrierje a kilencvenes évek közepén indult: birkózó-pályafutását befejezve egy sporttársával használtautó-kereskedést nyitott Miskolc határában. Az Olaszországból behozott járgányok forgalmazása után többek között Lada-, majd BMW-márkakereskedést üzemeltettek, de mindegyik bezárt, a céget felszámolták. Ezt követően extra méretű ruhákat forgalmazó üzletet nyitott a belvárosban, ám az is megszűnt. Azt, hogy manapság mivel foglalkozik, senki nem tudja. T. Asztalos Ildikó Borsod megyei SZDSZ-elnök, a későbbi ellenfél is megpróbálta ezt kideríteni, de úgy emlékszik, hogy azt a választ kapta: "Teniszezek, vitorlázok, síelek."

Köteles a kilencvenes évek végén bukkant fel az SZDSZ háza táján, 2006-ban megyei listás országgyűlési képviselőjelölt is volt. Állítólag a pártban nem tudtak róla, hogy korábban kisebb gazdasági stiklikért pénzbüntetésre ítélték - ám mivel kifizette a büntetést, mentesült a joghátrányok alól, és kaphatott erkölcsi bizonyítványt. (Miskolc szocialista alpolgármestere is hasonló cipőben jár, mégis megválasztották másodszor is.) T. Asztalos korábban egyszer rákérdezett, de Köteles megnyugtatta: régen volt, és különben sem volt komoly ügy.

Az első nyilvánosságra került csörte Köteles Péter és T. Asztalos Ildikó között 2007-ben volt, amikor az előbbi szervezése nyomán 40 ember jelentkezett tagnak a miskolci, alig 100 fős szervezetbe, és Köteles egy vidéki szervezet megalapításával is kísérletezett. A megyei és városi SZDSZ vezetője, T. Asztalos Ildikó puccs előkészítéseként értékelte az eseményeket, és csak néhány embert vett fel a jelentkezők közül. Köteles panasza nyomán vizsgálat indult, amely megállapította, hogy a helyi szervezeti és működési szabályzat diszkriminatív, és vastagon nem kompatibilis a párt alapszabályával. T. Asztalos Ildikó szerint a történtek után tagtársa minden alkalmat megragadott, hogy őt támadja. Köteles szerint viszont ekkorra már mindenkinek elege lett abból, hogy az Asztalos családot "kirobbantani" sem lehet a vezetésből, holott többen is kísérleteztek ezzel az elmúlt években. A politikusnő férje a helyi SZDSZ alapítója, később városi és megyei vezető is volt. Jelenleg a család érdekeltségébe tartozó, az egészségbiztosítási pénztárral hosszú évek óta szerződésben lévő betegszállító vállalkozást vezeti, de felesége révén változatlanul nagy a befolyása a helyi pártszervezet életére. Erős egyéniség, mondja az asszony, aki maga is vaskézzel irányítja a szervezetet.

Pedig a tömeges tagbeléptetést megelőzően úgy tűnt, minden rendben a későbbi ellenfelek között. Gesztusokban sem volt hiány: Köteles az elnöknő javaslatára külső szakértője is lett az önkormányzati testületnek. Amikor viszont jelöltetni próbálta magát T. Asztalossal szemben, kegyvesztett lett, és menesztették a bizottságból. Ezután indult be a Köteles-féle HírTV-s "nehéztüzérségi" támadás: a férfi egy év múltán kezdett beszélni a tavalyi elnökválasztáson történt csalásról.

Az Asztalos család vezette helyi szabaddemokraták soha nem voltak könnyű helyzetben az erős szocialista hagyományokkal rendelkező Miskolcon. Igaz, vannak olyan volt szabaddemokrata tagok, akik szerint azért olyan gyenge a helyi szervezet, mert aki eltérő véleményt fogalmazott meg, vagy ne adj' isten, szóba jöhetett valamelyik Asztalos kihívójaként, annak nem volt jövője a szervezetben. Jelöltekből, önjelöltekből soha nem volt hiány, de ha mondjuk fel kellett állítani egy sátrat valamelyik rendezvényünkön, akkor soha senki nem ért rá - értelmezi a helyzetet T. Asztalos, önkritikusan hozzátéve, hogy ha valami tényleg hiányzott a helyi szervezetekből, az a magasan képzett értelmiség. Köteles viszont, mint állítja, éppen orvosokat, ügyvédeket szervezett be, "de nem kellettek, mert félt tőlük Ildikó".

Ciklusról ciklusra lassan, de biztosan olvadt az önkormányzati és parlamenti képviselők száma, amit legfeljebb az ellensúlyozott, hogy az SZDSZ-be csak 1998-ban belépő T. Asztalos Ildikó a rendszerváltás utáni első miskolci polgármester halála után egy rövid ideig a város első embere lehetett, majd a Tocsik-botrány után, 1996 és 1998 között a gazdasági minisztérium államtitkára. ("Friss arcokra volt szükség, így kerülhettem képbe" - idézte föl T. Asztalos Ildikó.)

Az SZDSZ jelenleg a várost vezető MSZP partnere, de az elmúlt ciklusokban szinte minden párttal, még a MIÉP-pel is volt egy koalícióban. 2006-ban a szocialisták, korábban egy alkalommal a jobboldali pártok "vitték be a hátukon" az önkormányzati testületbe.

Helyi politikusok korrekt ellenfélnek, koalíciós társnak tekintik a helyben az SZDSZ névvel összeforrt, mérnök végzettségű politikusnőt, de egyöntetű vélemény szerint senki nem szeretne az általa vezetett párt tagja lenni. Szereti a hatalmat, és van benne jócskán női hiúság - indokolják álláspontjukat, igaz, hozzáteszik: T. Asztalos Ildikó nélkül lehet, hogy régen bezárt volna az SZDSZ Miskolcon.

Valami rémlik

A Köteles Péter által kirobbantott botrány egyetlen, idáig nem tisztázott ellentmondása az volt, hogy végig azt állította: T. Asztalos Ildikó Kóka János támogatására buzdította a küldötteket, pedig mindenki tudta, hogy a borsodiak fodoristák.

"Igen, lehet, hogy tévedtem ebben a kérdésben, mert rosszul halottam a hátam mögött folyt beszélgetést" - mondta a Narancsnak Köteles Péter, aki azonban azt is megjegyezte: a többi állítása az utolsó betűig igaz. Ezt egyébként a Jüttner Csaba-féle belső pártvizsgálat is megerősítette.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.