Azoknak is jár a csecsemőgondozási díj, akik csak szüneteltetik a vállalkozásukat

  • narancs.hu
  • 2024. április 3.

Belpol

Az Utcajogásznak adott igazat a Kúria azoknak az anyáknak az ügyében, akiket a kormányhivatalok nem tartottak jogosultnak a CSED-re, mert csak szüneteltették, nem pedig megszüntették vállalkozásukat a szülési szabadság alatt.

Rengeteg kisgyermekes anya gazdasági helyzetét teszi kilátástalanná a Kormányhivatal azzal a jogértelmezéssel, amely szerint nem jogosultak csecsemőgondozási díjra azok, akik egyéni vállalkozásukat csak szüneteltették, nem pedig megszüntették. Az Utcajogász az egyik ügyfele ügyében a Kúriához fordult, ami kimondta: az ellátásra jogosultság szempontjából nincs különbség a szünetelő és a megszüntetett vállalkozás között.

Az alkotmánybíróság nyolc évvel ezelőtt egyszer már ugyanígy döntött a kérdésben, ám a kormányhivatalok továbbra sem veszik ezt figyelembe, ezért fordult több ügyfele ügyében először a bírósághoz az Utcajogász. A Fővárosi Törvényszék első körben a javukra döntött, ám a kormányhivatalok ezután sem változtattak az ezzel kapcsolatos gyakorlatukon. Az Utcajogász ismét a bírósághoz fordult, ám az elutasította a kereseti kérelmet, ezért a szervezet felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

A Kúria döntésében az Utcajogász ügyfelének adott igazat, és a korábbi alkotmánybírósági határozattal összhangban kimondta: „nincs észszerű indoka annak, hogy társadalombiztosítási következmények szempontjából az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése más, az érintett személyre kedvezőbb eredményre vezessen, mint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, és ezzel a biztosítás szünetelése”. A döntés elvi tartalma szerint “a csecsemőgondozási díj iránti kérelem elbírálása során az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltető felperest a megszűnt biztosítással rendelkezőkkel azonos csoportba tartozónak kell tekinteni”.

Az Utcajogász szerint viszont a probléma továbbra sem oldódott meg, hiszen a kormányhivataloknak valószínűleg ezután sem lesz lehetősége az alkotmánybírósági döntéssel összhangban értelmezni a jogszabályt, emiatt pedig minden CSED-et igénylő, és a fentiek alapján elutasított kisgyerekes anyának a bírósághoz kell majd fordulnia, hogy megkapja a juttatásokat, amikre egyébként is jogosult. A hasonló ügyekben megnyugtató megoldást csak a jogszabály módosítása jelentene, mert ezzel megelőzhető lenne, hogy minden elutasított kérelmet bírósági úton legyen szükséges megtámadni ahhoz, hogy a jogosultak hozzájussanak az őket megillető ellátásokhoz. Ennek érdekében az Utcajogász következő lépésként a Belügyminisztériumhoz fordul majd a jogszabály módosítására vonatkozó javaslattal.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.