Azt a kórházigazgatót is kirúgták Pintérék, aki a Covid alatt megtörte a nyilatkozati tilalmat

  • narancs.hu
  • 2023. december 14.

Belpol

24 kórházi vezetőt mentettek fel, de a listát nem hozták nyilvánosságra, ahogy a döntést sem indokolták.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjének elküldése után nem sokkal szerdán jelenttte be a Belügyminisztérium, hogy 14 kórházi vezetőt mentenek fel.  Két országos intézmény, hét megyei és tizenöt városi kórház igazgatója került a listára. Többen azért, mert már elérték a nyugdíkorhatárt, de a többiek esetében nem indokolták meg a döntést, a teljes listát pedig nem hozták nyilvánosságra.

A lista mégis elkerült a Népszavához, ahol összegezték a helyzetet: a megyei kórházak igazgatói közül a lap szerint elérte a kirúgási hullám a Fejér megyei kórházat eddig vezető Bucsi Lászlót, aki a Covid-járvány csúcsán, 2021 tavaszán megtörte a nyilatkozatstopot, és  beszélt a vírus miatti válsághelyzetről, például arról, hogy hűtőkonténereket kellett bérelniük a holttesteknek, de két hét alatt azok is megteltek.

Az újság úgy tudja, hogy távoznia kell még Töreki-Vörös Ibolyának, a Veszprém megyei kórház főigazgatójának, akit alig több mint három éve neveztek ki, a Nógrád megyei kórház vezetőjének, Szabó Gézának – egy önkormányzati felmérés szerint a betegek 80,8 százaléka szerint az elmúlt egy-két évben romlott az intézmény színvonala –, valamint a Balatonfüredi Állami Szívkórház főigazgatójának, Veress Gábornak. A cikk szerint az elbocsátottak között van továbbá a szolnoki MÁV-kórház vezetője, valamint mások mellett a csornai, a tatabányai, a szekszárdi, a jászberényi és a dunaújvárosi kórházigazgató is.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.