„Akik súlyosabb cselekményt követtek el, olyanok, akik megpróbáltak elgázolni valakit vagy fegyvert használtak, ők nincsenek az elengedettek között, ők a börtönben vannak” – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az RTL Híradónak Tusnádfürdőn, amikor arról kérdezték, kiket engedtek szabadon a börtönökből az erről szóló veszélyhelyzeti rendelet után.
Bakondi szerint csak sofőröket engedtek szabadon, olyanokat, akik pl. pénzért vettek részt az embercsempészetben,
ugyanakkor a Magyar Helsinki Bizottság szerint az erről szóló, 2023 elején kiadott rendelet nem tett különbséget embercsempész és embercsempész között.
Mint a Telex összefoglalójában írja, a belbiztonsági főtanácsadó úgy véli, nem jelent biztonsági kockázatot az érintettek szabadon engedése, sokkal nagyobb lenne a biztonsági kockázat szerinte, „ha több ezer embert, mondjuk azért, mert autóval vitt valakit, börtönben tartanánk hosszú ideig, ezáltal börtönzsúfoltságot idéznénk elő.”
Arra a kérdésre, hogy miért nem mondjuk magyar állampolgárokat engedtek szabadon, akik jobban szemmel tarthatóak, Bakondi azt felelte, úgy gondolják, „azok kerülnek ilyen típusú helyzetbe, akinek társadalmi veszélyessége már alacsony szintű.”
2023. év elején egy veszélyhelyzeti rendelettel a kormány úgynevezett reintegrációs őrizetbe helyezett több száz külföldi embercsempészt, akiknek elvileg a szabadulásuk után 72 órán belül el kellett hagyniuk az országot. Az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára” hivatkozó rendelet azt írta elő, hogy a börtönből frissen kiengedett rab abba az országba menjen a reintegrációs őrizetet tölteni, ahol Magyarország előtt a tartózkodási helye volt, ha pedig ez nem ismert, akkor az állampolgársága szerinti országba. Július elejéig már összesen 2297 külföldi embercsempészt engedtek szabadon (közülük 16-an kerültek vissza a szabályok megsértése miatt), ám a börtönzsúfoltsági problémákat ez sem oldotta meg.
A veszélyhelyzeti intézkedés komoly feszültségeket okozott Ausztria és Magyarország között, berendelték a bécsi magyar nagykövetet és Ausztria szigorúbb ellenőrzést rendelt el a határon.
