Balog Zoltán bizalmas körben beszélt arról, hogyan próbált menteni egy letartóztatással fenyegetett lelkészt

  • narancs.hu
  • 2024. április 22.

Belpol

Úgy tűnik, nem csak K. Endre ügyében próbálta bevetni politikai befolyását.

A kegyelmi botrányban is érintett Balog Zoltán március 9-én a budapesti Ráday Ház dísztermében rendezett gyülekezeti lelkész-főgondnoki konferencián közel négyszáz ember előtt beszélt arról, hogyan látja a Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter lemondásához vezető eseményeket, ám a Dunamelléki Református Egyházkerület lapjában akkor megjelent tudósításból kimaradt, hogy a püspök azt is elmeséte elmesélte, nem csak a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának helyettese, K. Endre ügyében igyekezett bevetni politikai kapcsolatait.

A 444.hu birtokába került Balog március 9-ei beszédének leirata, amit valaki egy hangfelvétel alapján készített. A portál szerint református körökben egy ideje már terjed a fájl, annak hitelességét több jelenlévő, lelkész és főgondnok is megerősítette, és Balog sem cáfolta. A leirat szerint Balog többek között egy olyan esetről is beszélt, ami számos, akár bűnügyi kérdést is felvet:

„Amikor lelkipásztor társammal megkaptam a jelzést azokról, akiket jól ismertem a politikából, a közéletből (?), hogy ezt az embert a rendőrök fogják elvinni, mert a pályázati elszámolás nem úgy sikerült, s volt egy álmatlan éjszakám, másnap reggel bementem a püspöki hivatalba, és mondtam a helyettesemnek, hogy baj van, most mit csináljak?

Végig azon gondolkoztam, hogy most kit kellene felhívni, hogy kéne elrendezni úgy, hogy ne legyen törvénytelen;

de azért van valami mozgástér, hogy visszafizessék, másképp csináljuk, adunk hozzá, csak hogy megmentsük azt az embert – mondom, hogy most mit csináljunk? S azt mondta, hogy először imádkozzunk! Na, ez a különbség! Hogy valaki közéletileg és politikailag közelít meg valamit, még ha a cél helyes is, vagy pedig lelkileg közelít meg. Ez kerül mérlegre.” 

Bár a lap próbálta kideríteni, hogy kiről beszélt Balog Zoltán, kitől kapott jelzéseket, illetve mi lett az ügy kimenetele, írásbeli kérdéseikre semmilyen reakció nem érkezett püspöktől. A kegyelmi ügyben játszott szerepéről egyébként Balog Zoltán a leirat szerint azt mondta: „ha valaki úgy gondolja, hogy valaki egy konkrét ügyben, amiért valaki súlyosan megbűnhődött, méltatlan büntetést kapott, egyébként is nem úgy bűnös ember, ahogyan kimondta a bíróság – még ha ezzel ítéletet nem is kérdőjelezünk meg –, akkor az a dolga, hogy kegyelmet kérjen, ha erre van lehetősége. Hányszor tettem ezt meg az elmúlt 20-25 évben! Hogy kegyelmet kértem, segítséget kértem, megértést kértem, támogatást kértem, elnézést kértem, és mindig újra igyekeztem.”

Mindezek után arra is kitért arra is, hogy ki mindenki felelős még rajta kívül a botrányért, amibe a körtársasági elnök és Varga Judit is belebukott: „Emlékszem, amikor először kaptam egy ilyen üzenetet valakitől – régi szolgatársam és lelki testvérem –, hogy te vagy a mi Józsefünk ott a fáraó udvarában, hát intézkedj, csináld, mondjad, kérjed! És amikor lelkipásztorként kértem, akkor – talán kevésbé figyeltetek erre – együtt (?) lelkipásztor társakkal (együtt) kértem, akiknek a nevét soha nem fogom kiadni, mert nem akarom (…?), meg iskolaigazgatóval, meg tanárokkal, meg szülőkkel, meg diákokkal, akik kiálltak egy 40 éves pedagóguspálya mellett...”

A portál ezzel a részlettel kapcsolatban is küldött kérdéseket Balog Zoltánnak, ám ezekre sem érkezett válasz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.