Baranyi Krisztina megnyeri a ferencvárosi választást

  • narancs.hu
  • 2019. október 13.

Belpol

Ő a biztos befutó.

A szavazatok 62,26 százalékos feldolgozottsága alapján Baranyi Krisztina 57,8 százalékon, Bácskai János 39,04 százalékon áll. Korábban, alacsonyabb feldolgozottságnál is ugyanezek voltak az arányok, ezért jó eséllyel lehet következtetni, hogy lényegesen már nem fog változni az eredmény.

Így örül az új polgármester

Így örül az új polgármester

Fotó: Bankó Gábor

Ferencvárosban kiélezett volt a kampány, mint ismert, még az ellenzéken belül is: a szocialisták és a Momentum nem Baranyit, hanem az LMP-ből a Momentumhoz pártolt Jancsó Andreát indította volna ferencvárosi polgármesterjelöltként. Baranyi végül a kerületi előválasztáson nyerte el az indulás jogát.

false

 

Fotó: Bankó Gábor

Frissítés

Baranyi Krisztina (MOMENTUM-DK-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP) 57,53 százalékkal (12 188 szavazattal) nyert Ferencvárosban, míg az eddigi polgármester Dr. Bácskai János (FIDESZ-KDNP)39,54 százalékot (8376 szavazatot) szerzett.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.