Az Európai Bíróság és a devizahitelesek

Nem azt mondták, hogy mindent vissza

Belpol

Sokan fellelkesültek az Európai Unió Bírósága devizahiteles döntésén. Fontos is, számít is, de nagyjából annyira, mint az a díszcseresznye, amelyet sütemény híján nincs hová tenni.

Miért nem szakadt be az OTP árfolyama? Miért alszanak nyugodtan a bankelnökök, amikor pedig brutálisan kemény ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága (EUB) egy magyar devizaalapú lízingügylet kapcsán? A válasz nem valami szövevényes összeesküvés-elmélet, hanem az, hogy a devizahiteles ügyekben a lényeget tekintve nem változott semmi. Ez akkor is így van, ha egzisztenciák mentek tönkre, és – levéve a jogászsapkát – igazságtalannak gondoljuk azt, ami több száz­ezer emberrel történt 2008 után.

A döntés

Futótűzként terjedt el a hír, hogy az EUB egyik döntése alapjaiban változtathatja meg a korábbi devizahitelesek helyzetét. Egy 2007-ben kötött lízingszerződés ügyében a Kúria 2023-ban fordult az EUB-hez. Az ügyet Marczingós László ügyvéd vitte végig, akinek nem ez az egyetlen devizahiteles ügye. A Kúriáig jutott esetben a szerződést érvénytelennek ítélte az első és a másodfokú bíróság, de kimondta, hogy az adósok bizonyos mértékig kötelesek viselni az ügylet költségeit. A Kúria röviden azt kérdezte az unió bíróságától, hogy ez így rendben van-e.

Az EUB azt mondta: nem, nincs rendben. Érvénytelen az a szerződés, amelyben egy lízingcég tisztességtelen módon tolta az ügyfélre a svájci frankban meghatározott díj árfolyamkockázatát, ebből következően pedig úgy kell eljárni, mintha az a szerződés létre sem jött volna. Az ügyfélnek visszajár az árfolyam-különbözet, a kamat, az összes díj és költség. Cserébe vissza kell szolgáltatnia a lízingelt autót. Az úgynevezett tisztességtelenségi (fogyasztóvédelmi) irányelv szerint szankcionálni kell, ha egy ügyletben a vevővel, fogyasztóval szemben trükközni próbál egy cég. Ilyenkor nem elég a trükközést megállí­tani, a szankció az, hogy a teljes kontraktus érvénytelenné válik.

Aki már olvasott EUB-ítéletet, az tudja, hogy ezek a szövegek elképesztően bonyolultak, rendkívül nehezen érthetők, ráadásul nem a hazai jogszabályi környezetet veszik alapul, hanem az unióst, ami ideális esetben a nemzeti jogszabályokban is megvan, nem annyira ideális esetben (vagy­is sokszor) azonban csak részben vagy sehogyan. Így már azt is vita övezte, hogy miről szól ez a döntés.

A közösségi oldalakon megindultak az okos­kodások és spekulációk, hogy akkor mit lehet és mit nem lehet: volt, aki azt mondta, bolond, aki most nekiáll ügyvédeket felfogadni, mert csak haszonlesők akarják kihasználni a tájékozatlan ügyfeleket; volt, aki azt tanácsolta, mindenki olvassa át a maga egykori szerződését, és igenis keressen ügyvédet; és olyan tanács is fellelhető, amely szerint minden lenullázódott, minden visszajár, aki esetleg még fizet valamit, az azonnal hagyja abba.

Ezek az értelmezések (semmi sem vál­tozott; talán változhat valami; helyet cserélt az ég és a föld) meglehetősen távol állnak egymástól, és annyi azért bízvást állítható, hogy mindegyik nem lehet igaz. Akkor miről is szól ez az ítélet? Arról, hogy miként kell eljárni egy olyan esetben, ahol a bíróság kimondta egy szerződésről, hogy érvénytelen; arról, hogy miként kell elszámolnia egymással a pénzügyi intézménynek (itt egy lízingcégnek) és az ügyfélnek.

Amiről nincs szó

Az EUB egy szót sem ejtett a többi esetről. Nem ejtett szót arról, hogy mit jelent az érvénytelenség, arról pedig végképp nem, hogy holnaptól minden hajdani devizahitel-szerződés semmis. Az utóbbi nem igaz. A devizahitel-szerződések a pénzintézetek és követeléskezelő cégek szerint alapvetően szabályosak, és minden esetben a bíróságnak kell kimondania, ha mégsem. Egyszerűen azért, mert semmi sem igazolja ennek az ellenkezőjét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.