Beengedték a királyi tévét egy Covid-osztályra

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. november 20.

Belpol

Heroikus küzdelmet tapasztaltak, és azt, hogy az oltottak sokkal nagyobb eséllyel élik túl az intenzívet.

Újra megfeszített küzdelem folyik a kórházak intenzív osztályain a koronavírusos betegek életéért – erről számolt be az M1  péntek este. A Híradóban azt is elmondták: a Covid-osztályon azt tapasztalják, hogy amikor a beoltatlan betegek kikerülnek a kórházból, szinte minden esetben meggondolják magukat és úgy döntenek: mégis kérik az oltást.

Magyarországon a médiát alapesetben nem engedik a Covid-osztályok közelébe, és nyilatkozni is legfeljebb az orvosi kamara vagy a különböző szakmai szervezetek vezetői tudnak a helyzetről. Az M1 stábjával kivételt tettek, egy évvel ezelőtt és most is interjút készíthettek budapesti Honvédkórház Covid-intenzív osztályán, ahol a legsúlyosabb állapotban lévő betegek gyógyulásáért dolgoznak a szakemberek. Azt tapasztalták: heroikus küzdelem folyik a betegek életéért. Az ott dolgozó szakemberek azt mondják, hogy még ennyi idő után sem biztos, hogy az emberek megértik: életbevágóan fontos az oltás.

Amikor az M1 stábja a kórteremben forgatott, az egyik betegágyon egy elhunyt feküdt, aki nem sokkal korábban belehalt a koronavírusba. Emiatt az M1 Híradójában kegyeleti okokból ki is takarták a kép egy részét.

Elhangzott: a lélegeztetésre szoruló fertőzöttek többsége nem kérte az oltást, sokuk állapota pedig olyan gyorsan romlik, hogy már nem tudják őket megmenteni.

Deim Zsolt, egy oltatlan beteg az M1-nek úgy nyilatkozott: eddig megpróbálták oltás nélkül. Azzal, hogy már átestek a betegségen, be kell látni, "hogy ez nem megy nélküle". 

"Ha én egyszer innen kijutok és felépülök, akkor én mindenféleképpen be fogom magamat oltatni" – szögezte le Deim Zsolt.

Péter Ádám, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ szakorvosa azt mondta: határozottan látszik az oltások hatása. Egyrészt oltással ritka, aki az intenzív osztályra kerül. Előfordul de arányában sokkal-sokkal ritkábban, mint oltatlanul. "Másrészt aki oltás után kerül ide az intenzív osztályra, az sokkal jobb eséllyel kerül ki innen élve" – emelte ki.

Péter Ádám is arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenki vegye fel az oltást, mert a járvány negyedik hullámának megfékezéséhez erre van szükség.

A riport az alábbi videóban az 5. percnél kezdődik:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.