„A Századvég Alapítvány több mint húsz éve a magyarországi rendszerváltozásban aktív szerepet vállaló fiatal generáció szellemi arculataként jött létre. A kezdetben lap- és könyvkiadásra, valamint oktatásra vállalkozó alapítvány elsősorban a magyar progresszió értékeinek és az európai fejlődés mintáinak bemutatására törekedett” – olvasható a Századvég-csoport honlapján. A mára a Fidesz közeli körökben megkerülhetetlenné vált alapítványi és cégcsoport az ELTE szakkollégistái által 1985-ben alapított Századvég folyóiratból nőtte ki magát, a rendszerváltás után pedig az azonos nevet viselő alapítványnak úttörő szerepe volt abban, hogy a think tank, mint intézmény elismertté vált az országban. Az effajta háttérszervezetek hidat képeznek az akadémiai kutatások és a politika között, elemzésekkel, kutatásokkal, szakmai anyagokkal támogatják a politikai döntéshozatalt.
Az alapítvány nagyjából a kétezres évek végéig, de legkésőbb a 2010-es kormányváltásig elismert szellemi műhelyként működött még úgy is, hogy a kuratóriumi elnöki pozíciót betöltő Stumpf István 1998 és 2002 között, az első Fidesz-kormány idején Orbán Viktor kancelláriaminisztere volt. A Századvég kezdeti, majd későbbi sikereiben az Amerikában is tanult Stumpf, a folyóirat és az alapítvány alapítója játszott kiemelt szerepet – ő szervezte meg a munkát, és a csoport életében később kulcsszerepet játszó munkatársak közül többeket is ő ajánlott be vagy hívott a Századvéghez dolgozni még 2010 után is.
Megszámlálhatatlan lábon
Mára a cégcsoport a Fidesz legnagyobb – és igen szerteágazó – háttérintézményévé nőtte ki magát, a párthoz közel álló alapítványi-intézeti hátország legismertebb tagjaként pedig lényegesen nagyobb összegek és erőforrások felett rendelkezik, mint a hivatalos pártalapítvány (Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány – SZPMA). A csoport fő pillére a manapság röviden csak Századvég Alapítványként emlegetett szervezet, amely valójában az 1993-ban alapított Századvég Politikai Iskola Alapítvány (az eredeti, rövidebb nevű szervezet 1990 és 2013 között létezett), ennek bevételei 2011 és 2019 között majdnem megtízszereződtek, 406 millióról 3,72 milliárd forintra nőttek. Összehasonlításképpen: az SZPMA tavaly nem egészen 1,5 milliárd forintból gazdálkodhatott.
Beszámolója szerint az alapítvány politikai, szociológiai, piac- és marketing-, valamint gazdaságpolitikai kutatásokkal foglalkozik, és kiadói tevékenységet is folytat. 2010 óta politikai kommunikációs tanácsadó képzést irányít is a Budapesti Metropolitan Egyetemen (volt Budapesti Kommunikációs Főiskola), működtet egy Civil Közösségi Szolgáltató Központ (korábban Civil Információs Centrum) nevű információs központot, 2015 óta pedig a Mathias Corvinus Collegiummal közösen a Migrációkutató Központot.
Az összetett alapítványi és cégcsoporthoz mára ezen kívül még két alapítvány és nagyjából négy cég tartozik: a két másik alapítvány nem közhasznú szervezet, és gyakorlatilag a Századvég honlapján sem tudhatunk meg róluk semmit. A hivatalosan oktatási és kutatási tevékenységet folytató, 2010-ben alapított Századvég Kutatási Alapítvány gyakorlatilag az alapítása óta nem működik; 2020 elején pedig bejegyezték a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványt is, amelynek a munkája hivatalosan „nem párt jellegű politikai tevékenység” lesz.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
