Átverte a tűzoltókat a Belügyminisztérium

  • narancs.hu
  • 2019. december 17.

Belpol

„Mert aki hazudik, az csal, / Aki hazudik, az lop, / Hazudni, csalni: csúnya dolog!”

Zsinka András helyettes államtitkár tavaly november óta húzogatta a tűzoltók előtt mézesmadzagként a béremelés ígéretét, amire azok nagyon is rászorulnának: egy kezdő vonulós tűzoltó bére bruttó 180 ezer forint, a mentésekben, káreseteknél dolgozók pedig a garantált bérminimum környékén, vagy annál is rosszabbul keresnek. Gyenge elismertség, túlterheltség, létszámhiány, alulfizetettség – sorolja a szakszervezet, mivel kell nap mint nap megküzdenie a tűzoltóknak, na persze a szokásos, embert próbáló munkáik mellett.

A közelmúltban épp ezért egyre hangosabban morgolódtak a tűzoltók. Zsinka a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) tavaszi ülésén még nyugalmat kért, a következő, májusi ülésen azonban tovább fokozódott a feszültség, az érdekképviseletek kivonultak az egyeztetésről, majd közleményben fakadtak ki a Belügyminisztérium ellen.

Erre reagálva Pintér Sándor júniusban bejelentette, hogy 2020 januárjától fizetésemelés várható a rendvédelmi ágazatban. A belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában tartott éves miniszteri meghallgatásán ráadásul kifejezetten pozitív képet festett a irányítása alatt működő szervek általános helyzetéről. Az egyeztető tanácsot ennek ellenére nem hívták ismét össze, a BM most megjelent, 2020-as első félévi jogalkotási munkatervében pedig szó sem esik béremelésről.

A tűzoltó-szakszervezet "A be nem tartott ígéret egyenlő a hazugsággal" címmel most közleményt jelentetett meg. "Végighazudták nekünk az évet" - írja ebben Vidó Attila alelnök, majd tételesen bemutatja, mi történt az elmúlt egy évben a béremelések ügyében. A végeredmény: 2020-ban sem lesz béremelés.

Az alelnök stílusosan egy Beatrice-idézettel zárja közleményét:

„Mert aki hazudik, az csal,

Aki hazudik, az lop,

Hazudni, csalni: csúnya dolog!”

Via 24.hu

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.