Lassan teljesen megszokottá válik, hogy ha a korrupcióról rendeznek egy konferenciát Magyarországon, arra csupán a közhatalmi szereplők nem mennek el. Most sem volt ez másként: a Transparency International a korrupcióellenes küzdelem európai példáit mutatta be pénteken azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az egyes országok tanulhatnak egymástól. Érkeztek vendégek Romániából, Belgiumból, Ausztriából, és a civil szervezet a magyar kormánypárt, valamint a legfőbb ügyészség képviselőit is meghívta, de
hiába a többszöri megkeresés: senki nem jött el.
Hogy az Orbán-kormány mit gondol erről az egészről, azt jól szemlélteti a szokásos paneleket tartalmazó közleményük, amelyet a konferencia ideje alatt adtak ki: „A Transparency International a Soros-féle korrupció része. A Soros által pénzelt szervezet, a brüsszeli bizottság emberei és az ellenzéki pártok ma is egy asztalhoz ültek, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra. Minden témát és minden eszközt felhasználnak arra, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar bevándorláspolitikára.”
Pedig a növekvő korrupció az egyik legnagyobb probléma az Európai Unióban, a Bizottság 2015-ös adatai azt mutatják, 3,2 milliónyi EU-támogatást szabálytalanul használnak fel az országok, minimum 680 millió eurót meg szimplán elcsalnak. A
magyar hatóságok ráadásul nem lépnek fel elég hatékonyan a korrupcióval szemben,
ezért is égető kérdés, hogy a kormány hogyan viszonyul egy lehetséges európai korrupcióellenes ügyészség felállításához. Röviden: nem üdvözli; jelenleg csupán 16 állam támogat egy összeurópai hatóságot, vagyis az ún. korrupcióellenes ügyészséget.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szerint azért is probléma a korrupció, mert az aláássa a legitim közintézményekbe vetett bizalmat, elrettenti a vállalkozásokat. Hogy a magyarok mennyire tehetetlennek érzik magukat a korrupcióval szemben, azt mutatja a Transparency egyik korábbi felmérése, amely szerint mindössze 23 százaléknyian jelentenénk, ha korrupciót észlelnénk.
A korrupció elleni küzdelem sztárja: Laura Codruta Kövesi
Romániában hosszú évek óta működik a Korrupcióellenes Ügyészség, a Directia Natională Anticoruptie (DNA), az élén Laura Codruta Kövesivel. A 44 éves nő huszonkét éve dolgozik ügyészként, korábban hat évig volt Románia vezető ügyésze, majd 2013-ban Traian Băsescu nevezte ki a DNA élére.
| ||
A TI konferenciáján tartott előadásában elmondta, hogy 10–15 éve még a korrupció volt a legnagyobb probléma Romániában, s a hatóságok nem foglalkoztak érdemben a komolyabb ügyekkel –
épp olyan volt a helyzet, mint ma Magyarországon.
A DNA sikerét mutatja, hogy míg 2006-ban csak 360 ember állt bíróság elé korrupció vádjával, 2016-ra ez a szám már 1271-re nőtt. Korábban egy korrupcióellenes ügy akár nyolc évig is elhúzódhatott, mára ebben is sikerült változást elérni. A számok a DNA-t igazolják: 2016-ban három miniszter, hat szenátor és 426 vezető pozícióban lévő személy ellen emeltek vádat korrupció miatt – mondta el Kövesi előadásában, aki szerint a hatékony korrupcióellenes küzdelemhez három dolog szükséges:
– az igazságszolgáltatás függetlensége;
– megfelelő struktúra;
– megfelelő jogi háttér.
A DNA vezetője szerint a román korrupcióellenes ügyészség teljesen független, hatéves ügyészi gyakorlat után lehet csak náluk dolgozni, a szervezet rendőrei pedig nem függnek sem a belügyminisztériumtól, sem a román rendőrségtől. Az elmúlt években ugyanakkor több kritika is érte a DNA-t, miszerint kapcsolatban áll a titkosszolgálattal, és tulajdonképpen politikai akciókat hajt végre ügyészségként. Amikor ez szóba került a konferencián, Kövesi azt mondta, nincs szó ilyesmiről, a munkájukat a bírói hatalom „ellenőrzi”, amikor egy-egy ügy a bíróság elé kerül.
Sokszor megpróbálták már akadályozni a DNA munkáját,
leginkább a nyomozási kört próbálták szűkíteni, de Kövesi szerint eddig nem jártak sikerrel. Hogy akkor miért van még mindig korrupció Romániában? A DNA vezetője ennek okát abban látja, hogy továbbra sincsenek igazán hatékony megelőző intézkedések, amelyek miatt a korrupció gondolata sem fordulna meg az emberek fejében.
| ||
Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vezetője arról beszélt, hogy egyre nagyobb probléma az országokon átívelő, transznacionális korrupció, a rendszerszintű korrupció pedig a másik trend, ami hasonlóan aggasztó. Vagyis az, amikor egyes országok olyan rendszert működtetnek, amelyben
a hatalomgyakorlás módja a korrupcióhoz kötődik.
Az OLAF vezetője nem mondta ki egyértelműen Magyarország nevét, de erősen áthallásos volt, amikor egy 90-es évek végi olasz példát hozott fel. Kessler szerint a valódi megoldás egy európai korrupcióellenes ügyészség lenne, mert csak így lehetne igazán hatékonyan fellépni az ilyen ügyek ellen, mivel az OLAF feladata jelenleg kimerül annyiban, hogy nyomoznak, aztán átadják a dokumentumokat az adott országnak, ám a vádemelés már nem az ő hatáskörük.
A konferencia másik sztárja Tölgyessy Péter volt, aki szerint ma Magyarországon az egyik legsúlyosabb probléma a
2010 óta egyre jobban növekvő korrupció.
Tölgyessy azt mondta, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond regényei remekül bemutatják, hogy a 19. században is volt korrupció, de az egészen más volt, mint a mai, hiszen a legfelső szintekig nem jutott el; Ferenc Józsefnek például eszébe sem jutott volna ellopni a közvagyont. Ehhez a kissé átgondolatlannak tűnő kijelentéshez csak annyit fűznénk hozzá, hogy az anyja, Ferenc Jóska! Meg az anyja Orbán Viktor, mert azt is megtudtuk az elemzőtől, hogy a ’89-es Orbán nem tűrte volna a korrupciót. Megint mi tesszük hozzá, hogy biztos rácsapott volna a saját kezére, s elvezetteti a gáztűzhely körül gépészkedő Mészáros Lőrincet.
| ||
Mára viszont más lett a helyzet. A rendszerváltás itthon arra a hitre épült, hogy pontosan ugyanaz fog majd végbemenni nálunk is, mint más európai országokban. Ez sajna nem így történt, „a rendszerváltó kísérlet kudarcos volt, nem vált be a nyugatos mintakövetés, nem indult meg a középosztályosodás, a társadalom elkezdett a szélekre húzni”. „A politikai ügyesség lett a megoldás” – mondta Tölgyessy, aki úgy látja, a Fidesz most azt hirdeti, majd az állam tesz igazságot, az állam fogja irányítani a gazdaságot.
A politikai elemző azon a véleményen van, hogy az EU-támogatások éltetik a NER rendszerét, így bár szerinte is jó lenne egy korrupcióellenes ügyészség, a rezsim úgysem engedi. Hogy akkor mi a megoldás? Tölgyessy szerint ne fogadja el az ország, hogy keresztülkorrumpálja magát a rendszer a sikerig, tartsuk meg a morális értékeinket.
