Bíróságon a Fradi-ügy: Sasok végveszélyben

  • M. L. F.
  • 2006. szeptember 14.

Belpol

Jogi csűrés-csavarásba torkollott az NB I-ből a nyár elején kizárt Fradi és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) vitája, miután az FTC Zrt. polgári jogi eljárásban megtámadta az MLSZ döntéseit. Az elsőfokú ítélet több ponton a Fradinak adott igazat, a csapat mégis marad a másodosztályban. Az MLSZ fellebbez és fegyelmi eljárást indít, a FIFA meg összevonta a szemöldökét.
Jogi csűrés-csavarásba torkollott az NB I-ből a nyár elején kizárt Fradi és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) vitája, miután az FTC Zrt. polgári jogi eljárásban megtámadta az MLSZ döntéseit. Az elsőfokú ítélet több ponton a Fradinak adott igazat, a csapat mégis marad a másodosztályban. Az MLSZ fellebbez és fegyelmi eljárást indít, a FIFA meg összevonta a szemöldökét.

Faramuci döntés született a múlt kedden a Fővárosi Bíróságon a Ferencvárosi Zrt. kontra MLSZ ügyben. A bíróság megsemmisítette a licencadó bizottságnak a Fradit az első osztályból kizáró egyik döntését, illetve az MLSZ-elnökség azon határozatát, mely hatályon kívül helyezte a licencadók másik, a klub indulását lehetővé tevő döntését. Elutasította viszont a Ferencváros azon keresetét, amely a licenc meglétét mondatta volna ki a bírósággal.

Licencbohózat

A licencosztás tavaszi időszakában a Fradi a többi klubhoz hasonlóan benyújtotta kérelmét az első osztályban való indulásra. A sajtóban már ekkor több cikk jelent meg arról, hogy az FTC nem felel meg az elvárásoknak, a klub csődbe jutott, és csakis az Üllői úti stadion régóta ígért eladásával kerülheti el az anyagi összeomlást. A licencadó bizottság egymást követő és egymásnak ellentmondó döntései bohózatba illő helyzetet teremtettek, ráadásul a testület határozataiban nem egy szabálytalanság volt. Május 31-én az MLSZ Licencadó Fellebbviteli Testülete másodfokon és véglegesen megadta az indulási jogot a Fradinak, de - szabálytalanul - lehetővé tette a fellebbezést, illetve különböző feltételeket szabott az FTC-nek. A testület kitétele szerint az Fradi csak abban az esetben felel meg a klublicencszabályzat pénzügyi kritériumainak, amennyiben az Üllői úti stadion és a Ferencvárosi Zrt. részvényeinek értékesítésére kiírt pályázat a licenckérelemhez csatolt tervek szerint halad.

Július 11-én ismét összeült a testület, és megállapította: a klub licence hatályát vesztette, ugyanis a pénzügyi helyzetről időközben benyújtott tájékoztatás oly mértékben hiányos, hogy abból az FTC Zrt. tényleges anyagi helyzete nem állapítható meg. Nem derült ki belőle, hol tart a stadion értékesítése, és a Fradi továbbra is jelentős összegekkel tartozott a játékosoknak. Alig telt el néhány nap, és a testület - az MLSZ vezetői szerint a testület elnökének tudta nélkül - július 17-én újfent megadta az NB I-es indulás jogát a Fradinak.

Közben az MLSZ elnöksége is felébredt, és észrevette, hogy a licencadó testület döntéseiben szabálytalanságok vannak, így ezek kiküszöbölésére adott utasítást, és július 19-én feloszlatta a két nappal azelőtti döntést hozó társaságot. Új licencadó bizottságot állított fel, amely július 25-én, három nappal a bajnoki nyitány előtt megtagadta a Fradi NB I-es indulását. A szövetség vezetősége jog- és alapszabály-ellenességre hivatkozva július 25-i határozatában megsemmisítette a licencadó testület május 31-i, a Fradi indulását lehetővé tevő határozatát, mondván, hogy az fellebbezési jogot biztosít, ráadásul a feltételekhez nem rendelt megfelelő szankciókat.

A jog asztalánál

A kaotikus helyzetet rögtön kihasználták a Fradi jogászai, és megtámadták az MLSZ döntéseit. Petró László, a klub ügyvédje szerint az MLSZ elnökségének nem volt joga belenyúlni a licencadók dolgába, ugyanis a klublicencszabályzat legfőbb elve, hogy licencügyben csakis az első- és másodfokú testület jogosult eljárni. Ráadásul az MLSZ elnökségében több rivális sportszervezet képviselője ücsörög - például a Fradit az első osztályban váltó Vasasé -, így komoly összeférhetetlenségi problémák merültek fel - állítják a Ferencvárosnál. "Hogy nincs joga az elnökségnek közbeavatkozni, ha azt látja, hogy a saját testülete a fél alapszabályt megsértve hoz döntéseket? Ilyen alapon képtelenek lennénk létrehozni egyáltalán bármilyen bizottságot, hiszen ez mégiscsak az elnökség feladata és joga. A nevezetes elnökségi döntéskor pedig nem is volt jelen a Vasas képviselője" - indokolt Helmeczy László, az MLSZ jogi alelnöke. Egyébként Helmeczy szerint elfogadhatatlan a Fradi érvelése, hiszen az elnökség nem azt adta utasításba, hogy zárják ki a klubot, hanem a szabálytalanságokat akarták helyretenni. "Persze jogában áll közbeavatkozni az MLSZ vezetőségének, ha ténylegesen sérül az alapszabály, de az elnökség július 25-i döntésében nincs megindokolva, hogy az alapszabály mely pontja sérült" - állítja Petró. "Ilyen indoklási kötelezettségünk nincs a saját bizottságunk felé" - replikázott Helmeczy.

Végül ezt az érvelést vitte be a bíróság elé Petró már július 28-án, kérve a Fővárosi Bíróságot, hogy semmisítse meg az MLSZ-elnökség július 19-i és az új licencadók július 25-i döntését. A bíróság arra hivatkozva, hogy a kérelem nem alapos, elutasította a beadványt. Erre az FTC új keresettel állt elő, melyben az MLSZ július 25-i határozatának (mely a licencadók május 31-i, indulási jogot biztosító döntését helyezte hatályon kívül) és a fellebbviteli licencadó testület július 25-i döntésének megsemmisítését kérte, továbbá szerették volna elérni, hogy a bíróság mondja ki: a május 31-én megkapott licenc érvényes. Az előbbi két kérésnek a szabálytalanságokat figyelembe véve helyt adott az ügyet tárgyaló bírónő, de a harmadik kérést elutasította, mivel az nem tartozik a bíróság hatáskörébe.

Az ítélet kihirdetése után mindkét fél a saját győzelmeként értékelte a bíróság döntését; az MLSZ valójában presztízsveszteséget szenvedett, ugyanis belesétált az FTC ügyvédje által felállított jogi csapádba. A bírósági hercehurca lényege, hogy Petró László belekapaszkodott egy jogi szalmaszálba, néhány szabálytalanságot kibányászott az MLSZ döntéseiből, elterelve a figyelmet a klub továbbra is katasztrofális anyagi helyzetéről.

Az ítélet nem jogerős, az MLSZ azonnal jelezte, hogy fellebbez. "Biztos vagyok benne, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a végén mégiscsak nekünk ad igazat" - mondta a Narancsnak Helmeczy László. "Rendben, a bíróság kimondta, hogy a július 25-i licenchatározat semmis, de még mindig él a Fradit eltiltó július 11-i - figyelmeztet az MLSZ alelnöke. - Figyelembe véve az FTC tényleges anyagi helyzetét, örülniük kellene, hogy nem a harmadosztályba kerültek" - tette hozzá. Petróék abban reménykednek, hogy az elsőfokú ítéletet az ítélőtábla is megerősíti, és egy ilyen döntés jó alapot szolgáltatna egy esetleges kártérítési perhez.

A nemzetközi helyzet fokozódik

A Fradi mindeközben szembement a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) akaratával, amely tiltja, hogy tagszövetségei és a klubok polgári bíróságra vigyék vitás ügyeiket. "Való igaz, az UEFA alapszabálya előírja, hogy vitás kérdésekben választott bírósághoz kell fordulni, de ez jelen esetben nem vonatkozik ránk" - nyilatkozta lapunknak Petró László. A Fradi ügyvédje szerint az MLSZ alapszabálya csak annyit tartalmaz, hogy a FIFA és az UEFA rendelkezéseit elfogadja és betartja, de nem részletezi, hogy miképpen kívánja végrehajtani e rendelkezéseket. A magyar sporttörvény szerint pedig csak akkor lehet választott bírósághoz fordulni, ha a felek aláírnak egy nyilatkozatot, hogy annak alávetik magukat. "Márpedig ilyen nyilatkozat nincs, és mivel nincs pontos rendelkezés arról, hogy ilyen esetekben mi a teendő, kénytelenek voltunk rendes bírósághoz fordulni" - hangsúlyozta Petró. "Érdekes, néhány hete tárgyalta a Sport Állandó Választott Bíróság az Újpest- MLSZ-ügyet, ott sem volt nyilatkozat, az Újpest mégis tudta, mi a kötelessége. Különben is, az FTC-nek kellett volna indítványoznia a nyilatkozatot" - tromfolta az FTC érveit Helmeczy.

A FIFA-t nem érdeklik a magyarországi jogi csűrés-csavarások, az elmúlt hetekben több levélben figyelmeztették a feleket, hogy megszegték a nemzetközi szövetség alapszabályát. Követelték, hogy a lehető leghamarabb álljon el a Fradi a pertől. Igaz, a FIFA csakis a tagszövetséget büntetheti - az MLSZ meg fegyelmit indíthat a Fradi ellen, amit időközben meg is tett, a fegyelmi bizottság lapzártánk után tartja első ülését. Az újabb fordulat az FTC másodosztályból, extrém esetben akár az MLSZ-ből való kizárása lehet. "Azzal, hogy az MLSZ belement a fellebbezésbe, és folytatja a pert, nem szerez jó pontokat a FIFA-nál, tehát most az ő térfelükön van a labda" - elemezte a helyzetet Petró. Ha a fegyelmi eljárás során megbüntetik a Fradit, akkor készek választott bíróság előtt megvédeni a polgári per indításának indokoltságát. "Fegyelmi ügyekben nem kell alávetési nyilatkozat" - mondta az FTC ügyvédje, jelezve, hogy bizonyos esetekben készek fejet hajtani a nemzetközi rendelkezések előtt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.