Januártól átalakul a négy országgyűlési biztosból álló ombudsmani rendszer. A jövő nemzedékek és a kisebbségi jogok biztosa az általános ombudsman alá rendelve működnek tovább, az adatvédelmi biztos intézményét pedig felváltja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Ez utóbbi a legnagyobb horderejű változás, melynek célja – a kormány hivatalos álláspontja szerint – a hathatósabb jogérvényesítés. Az átalakítással együtt menesztették Jóri András adatvédelmi biztost (megbízatása eredetileg 2015-ig szólt), a hatóság elnöke pedig Péterfalvi Attila lett, aki 2001-2007 között volt az adatvédelmi ombudsman, jelenleg az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetője.
Jóri és Péterfalvi együtt koszorúznak. Múltidéző
Fotó: MTI
A továbbra is a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága fölött egyidejűleg őrködő szervezetnek részben megváltoztak a jogkörei is. Az adatvédelem területén például jövőre legfeljebb tízmillió forintos bírságot is kiszabhat, aminek elméletben komoly visszatartó ereje lehet. „Hamis az az érvelés, miszerint az ombudsman helyett most erős hivatal alakult, hiszen eddig is volt az adatvédelmi biztosnak hatósági jogköre, én is adtam ki adatok megsemmisítésére kötelező határozatot” – mondta erre a Narancsnak Jóri András. „Az valóban új, hogy a hivatal különleges adattal visszaélés esetén, vagy ha személyek széles köre érintett, akkor bírságolhat is. De ehhez nem kellett volna új szervezet: a lengyel adatvédelmi biztosnak ugyanolyan hatásköre volt, mint a magyar biztosnak, és amikor felmerült a bírságolás, egyszerűen beleírták a törvénybe.” Az ombudsman ugyanakkor egyetért a bírságolási lehetőséggel, mert emiatt az adatvédelem területén hatékonyabb lehet a hivatal fellépése, de ő 100 millió forintos plafont javasolt, mert a 10 millió inkább csak a kisebb cégek esetében lehet eredményes. Jóri korábban az információszabadság területén is javasolta, hogy az adatvédelmi biztos – a titokminősítés felülvizsgálatához hasonlóan – határozatban minősíthessen adatot közérdekűvé.
Növelheti a hatósági fellépés súlyát, hogy a hozzá eljuttatott panaszok nyomán pert is indíthat mind az adatvédelem, mind az információszabadság területén. Más jogkörök viszont szűkülnek. Az új alaptörvény szerint például a törvények normakontrollját csak az alapvető jogok biztosa kérheti az Alkotmánybíróságtól, míg eddig azt bárki, tehát az adatvédelmi biztos is kérhette, és ő rendszeresen élt is e jogával. Jóri András szerint hatalmas különbség, hogy az adatok titkossá minősítése esetén ezután a hivatal nem vizsgálhatja a minősítés indokoltságát, csak a jogszerűségét. Erre a bíróságoknak eddig is volt joguk, de ez csak annyit jelent, hogy megnézik, a minősítési eljárás rendben volt-e, azt már nem, hogy tartalmilag a titkosítás megfelel-e a jogszabályoknak. „Ezzel Magyarországon megszűnik az érdemi titokfelügyelet” – tette hozzá az ombudsman. Ugyanakkor vannak olyan adatvédelmi szakértők, akik szerint a jogszerűség az indokoltságot is magában foglalja, tehát ez nem feltétlenül jelenti a jogkör szűkítését – a gyakorlatból majd kiderül, hogy a hatóság melyik verziót vallja (kerestük Péterfalvi Attilát is, de elfoglaltságára hivatkozva későbbre ígértek visszahívást).
A vezetőváltásról viszont a nem kormányzati szereplők hasonlóan vélekednek. A Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság az Európai Bizottsághoz fordult, mert szerintük az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az unió jogrendjét. A biztos uniós jogszabályba foglalt és európai bírósági döntésekkel megerősített teljes függetlenségéhez ugyanis hozzátartozik, hogy a hivatali idejének lejárta előtt nem mozdítható el. Viviane Reding, az unió emberi jogokért felelős biztosa november végén jelezte, hogy az ügyben vizsgálatot indít. A jogvédő szervezetek arra is felhívták a figyelmet, hogy az ombudsmant a köztársasági elnök jelölte, és az országgyűlés választotta meg kétharmaddal, míg az új hivatal vezetőjét a miniszterelnök jelöli és ő is menesztheti. Ez tehát különösen kiszolgáltatottá teszi a vezetőt, akinek így hiába vannak erős jogkörei, ha majd csak a piaci szereplőkkel szemben fogja használni, az állammal szemben kevésbé lesz kemény – legalábbis nehéz elképzelni, hogy a miniszterelnök kinevezettje közérdekű adat eltitkolása miatt beperel egy minisztert.
Biztosan nem tette simává az átadás-átvételt, hogy Péterfalvi Attila már hivatalba lépése előtt megkezdte a munkatársak megrostálását. Jóri András levélben figyelmeztette leendő utódját, hogy még nem ő a munkáltató, „ugyanakkor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyes munkatársai segítségével válogat a személyi állomány tagjai között”, amivel „egyes munkavállalókat megfélemlít, rontja az Adatvédelmi Biztos Irodájában dolgozók közötti bizalmat, az ombudsmani intézmény presztízsét, továbbá ellehetetleníti december hónapban az iroda jogszerű és hatékony működését.” Márpedig ha egy, a jövőben esetleg felülvizsgálandó kormányszerv bevonásával tárgyal a leendő munkatársak személyről, azzal az intézmény függetlensége is sérül. Jóri a Narancsnak kiemelte, hogy őt megválasztásakor mindegyik parlamenti párt támogatta, az utódját csak a miniszterelnök, bizottsági meghallgatás nélkül. „Az így jelölt tisztségviselővel szemben kevesebb a bizalom az olyan ügyekben, ahol az államot kellene ellenőrizni. Ehhez jön hozzá, hogy még hivatalban vagyok, amikor az utódom minisztérium tisztségviselőkkel folytatja a toborzást. Nem jó kezdet, hogy a jogállamiságot és az uniós jogot sértve hoznak létre egy jogvédő hivatalt.
