Budai Gyula: Hivatali vesztegetés miatt nyomoznak a "Lánchíd-ügyben"

  • narancs.hu
  • 2024. április 23.

Belpol

Budai Gyula azt állítja, hogy az A-Híd által egy cégnek kifizetett összegek végül közvetítők útján a városházára kerültek.  

Nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda a Lánchíd felújítása ügyében hivatali vesztegetés miatt – közölte Budai Gyula fideszes képviselő a Facebook-oldalán

Budai Gyula most azt mondta, a múlt héten feljelentést tett hivatali vesztegetés miatt a Nemzeti Nyomozó Irodánál a Lánchíd felújításával kapcsolatban, mert egy hozzá eljuttatott levél szerint „a Lánchíd-felújítási botrány főszereplője, Vig Mór a Mammut áruházban található Árgus Security irodájába járt elszámolni a biztonsági cég vezetőjével, és a Vig Mór által átadott készpénz közvetítők útján jutott el a városházára”.

Budai emlékeztetett rá, hogy a KEHI jelentése megállapította, hogy „a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. többször, több mint másfél milliárd forintot utalt át Vig Mór cégére”, majd a cég ezt tovább utalta Vig Mór magánszámlájára és ügyvédi letéti számlájára, innen pedig 900 millió forintot vett fel készpénzben Vig Mór. Egy másik ügyvéd letéti számlájára is utalt Vig Mór cége 500 millió forintot, amit szintén készpénzben vettek fel. Budai szerint „ezek a pénzek jutottak el közvetítők révén a Városházára”.

A fideszes képviselő azt mondta, most a Nemzeti Nyomozó Irodától megkapta a tájékoztatást, hogy elrendelték az ügyben a nyomozást. 

A kormánypárti sajtó által hónapok óta gerjesztett üggyel kapcsolatban korábban a Telex arról írt, hogy a NAV egyébként egy számlagyár ügyében nyomozva jutott el Vig Mórhoz, aki ebben az ügyben előzetes letartóztatásba is került. Az egyebek mellett a Lánchíd felújítását is végző A-Híd Vig Mór cégével, a Sunstrike Kft.-vel volt szerződéses kapcsolatban, a cég pedig elvileg imázsépítő rövidfilmeket, szpotokat gyártott az A-Hídnak, 2020 novembere és 2022 júliusa között összesen 1,4 milliárd forintért, az átutalt pénz azonban végül Vig Mórhoz köthető magán- és letéti számlákon kötött ki, ahonnan valaki felvette – erről állítja most Budai Gyula, hogy azok végül valójában a fővárosnál kötöttek ki. 

A fővárost és a Lánchíd felújítását ugyanakkor mindeddig csak a kormánypárti sajtó keverte bele az ügybe, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes januárban azt mondta, nem kaptak olyan megkeresést, hogy állítsanak fel vizsgálóbizottságot a „Lánchíd-ügyben”, az A-Híd ügyei és a Lánchíd felújítása között pedig semmilyen kapcsolat nincs, már csak azért sem, mert 2020-ban kezdődő kifizetésekről van szó, a Lánchíd szerződését pedig csak 2021-ben kötötték. Az A-Híd és anyacége egyébként az elmúlt években több tízmilliárd forintnyi állami megbízást is kapott, dolgozott például a déli M0-s hídon is. 

A városháza akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Lánchíd felújítása költségkereten belül maradva, a határidő előtt elkészült, ráadásul a korábbi szerződés 34,4 milliárd forintról szólt, a 2021-es viszont már csak 26,3 milliárd forintról. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.