Másodfokon elvesztette a budaörsi önkormányzat azt a kártérítési pert, amelyet a szolidaritási hozzájárulás néven kivetett adó miatt indított a magyar állam ellen. A Fővárosi Ítélőtábla szerdai döntése szerint csak az Alkotmánybíróság mondhatná meg, hogy a Budaörsre rótt sarc alkotmányellenes-e.
„Amint megkapjuk az írásba foglalt ítéletet, a Kúriához fordulunk felülvizsgálatért. Nem tehetünk mást, mint bízunk a nem létező jogállamban” – mondja a magyarnarancs.hu-nak Wittinghoff Tamás polgármester (Budaörs Fejlődéséért Egyesület).
Fenntartás – működtetés
A per előzménye, hogy az állam idén január 1-jétől az iskolák szakmai fenntartása mellett az épületek működtetését is elvonta az önkormányzatoktól. Ehhez forrás is kellett, amit szolidaritási hozzájárulás címen szedtek be a helyhatóságoktól. A hozzájárulás mértékét a település adóerő képessége alapján számolták ki, így a gazdagabb önkormányzatok jóval többet fizetnek (kivéve Budapestet, mert a főváros valamiért mentességet kapott).
2017-ben összesen 21 milliárd forintot szed be az állam, ebből 2,1 milliárd a 30 ezres Budaörsre esik. A város korábban körülbelül 700 millió forintot költött iskolái működtetésére.
A Wittinghoff Tamás vezette testület „jogalkotással okozott kár” miatt beperelte az államot. Úgy érveltek: az alaptörvény és az önkormányzati törvény is tiltja, hogy az önkormányzatok saját bevételeit központilag elvonják. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék júniusban nekik adott igazat, és arra kötelezte az államot, hogy kamatostul fizesse vissza az addig beszedett 765 millió forintot. Az ítélet után interjúztunk is a polgármesterrel:
„Mint a nagy királyok”
Első fokon megnyerte Budaörs önkormányzata az iskolák átvételének ügyében indított kártérítési pert az állam ellen. Wittinghoff Tamás szerint más esetekben is látszik, hogy a Fidesz kifejezetten bünteti Budaörsöt. A polgármester jövőre kormányváltást szeretne, ennek esélyeiről is kérdeztük.
Az Ítélőtábla most annulálta ezt a döntést, ezzel azt is megakadályozta, hogy az első fokon eljáró bíróság 2018-ban újabb tárgyalást tartson az év második felében beszedett pénz sorsáról.
Várni a végtelenségig
A másodfokú bíróság azzal érvelt, hogy a törvény alkotmányellenességét csak az Alkotmánybíróság mondhatná ki. Wittinghoffék szerint azonban ez a polgári törvénykönyv szerint nem kellene hogy megakassza a pert. Ráadásul az ügy észszerű időn belüli elbírálásának elvét is sérti, mert az Alkotmánybíróságot az utólagos alkotmányjogi panasz elbírálásában nem köti semmilyen határidő. A budaörsi önkormányzat beadvánnyal élt az AB felé, de arról nincs információjuk, mikor veszik napirendre a kérdést a bírák.
Az Ítélőtábla másik érve az volt, hogy ha Budaörsnek kártérítést ítélnének meg, azzal a többi – szolidaritási hozzájárulást szintén fizető – önkormányzatot hoznák hátrányos helyzetbe. Wittinghoff ezt az indoklást még abszurdabbnak tartja, az „körülbelül olyan, mintha a bűncselekmény miatti feljelentésemet azzal utasítanák el, hogy nem minden áldozat fordul a rendőrséghez, és őket sem szabad diszkriminálni”.
| ||
Első körben a Kúria ítéletében bízik Budaörs. Ha pedig a Kúria elutasítja a felülvizsgálati kérelmüket, ám később az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a törvényt, akkor perújrafelvételre nyílik lehetőség.
„Csak éppen addig csődbe megy az önkormányzat, és nem a saját hibájából. Költségvetésünk 10 százalékot meghaladó részét érinti az elvonás, a júniusban első fokon megítélt 765 milliót a fellebbezés miatt nem kaptuk vissza, és az állam azóta is bőszen vonja a részleteket” – magyarázza a polgármester.
