Budapesten és Lvivben rendez nyári egyetemet ukrán diákoknak a CEU

  • narancs.hu
  • 2023. július 3.

Belpol

A budapesti program részeként kedd este Vonnák Diána Osztap Szlivinszkij ukrán költővel beszélget.

A CEU Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért „Kulturális reprezentáció, dekolonizáció és kánonépítés: Ukrajna 2022 előtt és után” címen júliusban Budapesten és Lvivben rendez nyári egyetemet a háború által sújtott ukrán diákoknak.

A különböző előadások és beszélgetések célja, hogy a háborús tapasztalatok reflektált vizsgálatán keresztül feltérképezzék a háború utáni ukrán társadalom és kultúra újjáépítésének lehetséges útjait. Éppen ezért többek között olyan témák is előkerülnek majd, mint a többnemzetiségű kulturális örökség kezelésének kérdése, a nemzeti kánonépítés befogadást, más esetben éppen kirekesztést erősítő hatásai, vagy éppen a háború és a művészet kapcsoalta.

A budapesti program részeként július 4-én este 7 órakor Osztap Szlivinszkij ukrán költő, műfordító, esszéista, az ukrán középnemzedék egyik legelismertebb szerzője, a lvivi Ivan Franko Egyetem docense és Vonnák Diána, író, műfordító, lapunk szerzője, a Stirlingi Egyetem kulturális antropológus posztdoktori kutatója beszélget és tart a nagyközönség számára is nyitott felolvasó estet ukrán, angol és magyar nyelven Szlivinszkij Háborús Szótár című friss könyvéből. A beszélgetés helyszíne a CEU Nádor utcai épülete.

A Háborús Szótár részletei tavaly júliusban lapunk is közölte.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.