ACentrumnál az elmúlt héten nap mint nap változott a helyzet. Bár a választások éjszakáján Kupa Mihály elnök leszögezte, hogy visszalép a körzetében első helyet megszerző szocialista jelölt javára, ezt inkább önérzete, mint valami egyeztetett stratégia mondatta vele. Az elnökségben és a jelöltek között 3/4-es, választóik között állítólag 2/3-os többségben vannak a kormányt váltani akarók; Kupát mégis már másnap, Helmeczyt és Gyeneseit pedig kedden arra kötelezte az elnökség, hogy jelentsék be második fordulós indulásukat.
A pártvezetők számításai szerint egy, a baloldallal kötött kölcsönös segítségnyújtási szerződés esetén szavazóik 10-15 százaléka a Fideszre szavazna, legalább ugyanennyi távol maradna, míg a derékhad, ha összeszorított foggal is, de beikszelné az MSZP-t; ez esetben viszont a tömörülésből könnyen lehasadhat a baloldali szövetséget elutasító MDNP. Az időnyerés, valamint az árfolyam srófolása céljából úgy döntöttek: mindenkivel hajlandók tárgyalni (kivéve a Fideszt, mert az nem küldött követeket), hátha akad olyan ajánlat, amire senki sem tud a párton belül nemet mondani. Medgyessy Péterrel Kupa Mihály vette fel a fonalat, Kuncze Gáborral Gyenesei István és Nagy Tamás uzsonnázott, míg az MDF-et Helmeczy László kerülgette. Dávid Ibolyáék azonban egy levélben az MDNP-t és KDNP-t a kormánymaradásra szövetkezők körébe akarta csábítani, de ez kútba esett; sőt válaszul Kupa Mihály a múlt keddi Orbán-beszéden egy pénzügyőr szigorával kérte számon az antalli örökséget. (A Centrum kései startjának egyébként az az oka, hogy Kupáék eredetileg az MDF-et is kapacitálták. Dávid Ibolyáék még augusztusban is hezitáltak, de végül olyan ajánlatot kaptak a Fidesztől, amit nem tudtak és nem is akartak visszautasítani.) Suba alatt azért a polgárokkal szövetkező Fidesz is megkörnyékezte a Centrumot, de hiába: Várhegyi Attila "szigorúan magánemberként" ugyan, de még így is eredménytelenül csörgött rá Kupára.
A keddi MSZP-SZDSZ visszaléptetési megállapodás után már úgy festett, hogy az MSZP akár három helyen is (Kupa, Helmeczy, Gyenesei) visszaléphet a Centrum javára, cserébe a többi harmadik és negyedik helyezett centrista támogatásáért. (Egy héttel ezelőtt ezt még mi is valószínűsítettük - a szerk.) Ennek hallatán volt, aki már olyan forgatókönyvet is papírra vetett, amiben egy abszolút többség körüli szocialista párt a centrumos képviselőkkel összefogva ejthetné az SZDSZ-t is, de ez inkább csak fantáziálás volt. A szocialista politikusok gesztusai ellenére - Medgyessy kinyilvánította, hogy a Centrumnak helye lenne a nemzeti közép kormányában, Kovács László azt ecsetelte, milyen jól állna Pusztai Erzsébetnek egy kormányzati poszt az egészségügyben - a paktum megszületését végül az MDNP vészfékezése és a középpárti imidzs feladásával járó bázisvesztés rémképe blokkolta. Az MDNP-s politikusok, ha akartak volna, se tudtak volna elfeledkezni saját korábbi énjükről: Kónya Imrét és Pusztai Erzsébetet az Antall József síremlékénél hazaárulózó MDF-kórus mindenesetre emlékeztette hajdani szerepvállalásaikra. Az MDNP elnökségi ülése ezután elutasította, hogy a visszalépés fejében a Centrum az MSZP támogatására szólítsa fel szavazóit. Az általában a saját feje után menő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) viszont masszívan szorgalmazta a szövetkezést a baloldallal.
Az indulatos múlt csütörtöki elnökségi viták után a Centrum végül abban maradt: a "nemzeti középerő támogatása" kifejezése alatt az MSZP-t fogja érteni. A konkrét együttműködésből ekkor már csak Kupa szocialista támogatása látszott valószínűnek, de másnap ő is bedobta a törülközőt. Beavatottak szerint döntése nyilván az MDNP megszelídítését szolgálta, de megfelelt saját elképzeléseinek is: úgy látta, pártelnökként lejáratná magát, ha a harmadik helyről mankóval jut a parlamentbe; és a helyi közhangulat azt tükrözte, hogy a nyakas tokaj-hegyaljaiak még szocialista segítséggel is leléptethetik.
Vasárnapra jött össze az a nyilatkozat, amely leszögezte: minden jelöltnek szíve joga dönteni második fordulós szerepléséről, de a szöveg kiemeli, hogy "a kormányzó erők kísérletet tesznek a társadalom megosztására, veszélyeztetve a demokrácia alapeszméit, a rendszerváltás óta kialakult értékeket. (...) A választás második fordulójában a Centrum a kormányváltó erőket támogatja." A jelöltek zöme többnyire a kormányváltó jelölteket komálja, és a nem induló vezetők fenti állásfoglalásából mindenki érti, hogy kit kell támogatni. Egyértelművé tette ezt Kupa Mihály is, aki a nyilatkozat kiizzadása előtti napon Medgyessy Péterrel és Kuncze Gáborral együtt látogatta meg otthonában Göncz Árpád volt államfőt.
A nyilatkozatot - vagy ahogy egy bennfentes fogalmazott: "a Kónyáéknak felkínált civil menekülési útvonalat" - az MDNP-s elnökségi tagok így is elutasították, ami megkérdőjelezi a szövetségbeli hosszú távú együttműködést is. Megkeresésünkre Pusztai Erzsébet, az MDNP elnöke annyit volt hajlandó mondani, hogy pártja a kezdetektől fogva amellett van: a Centrum se jobbra, se balra ne hajoljon, és a történtek után a közös jövő kérdéséről egyeztetnie kell pártja döntéshozó testületével.
A Centrum az őszi önkormányzati választáson akarta megmutatni igazi erejét; a kérdés csak az, hogy egyáltalán eljutnak-e odáig.
Linder Bálint
