Rogán Antalt jobban eldugták a választások után, mint Borkait, és a CEU professzora szerint ez nem véletlen

Belpol

Nem lehetnek túl elégedettek a propagandaminiszter kampányával a Fideszben.

"Ki hiányzik a képről?" - tette fel a kremlinológiai kérdést Tóka Gábor, a CEU politikatudományi tanszékének tanára, miközben a kivetítőn a Fidesz önkormányzati választások utáni eredményváróján készült fotó jelent meg.

false

 

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A válasz: Rogán Antal propagandaminiszter. Mint Tóka a CEU eredményeket értékelő hétfői panelbeszélgetésén fogalmazott, Rogán Antalt nem láttuk a választások óta, pedig még Borkai Zsolt a Fideszből azóta kilépett győri polgármester is mutatkozott egy rövid sajtónyilatkozat erejéig. "Nem lehetnek túl elégedettek a Fideszben a miniszterrel, ez a választás megmutatta, hogy a kormánypártok brutális erőforrás-fölénye nem minden, az alulról szerveződő, önkéntességen alapuló kampányok néha hatékonyabbak tudnak lenni, mint a propaganda" - mondta Tóka, az elhíresült "Kokaint adjatok, ne krumplit!" népművészeti falfirkát használva illusztrációképp.

(Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Borkai-videókat nyilvánosságra hozó blog a választások előtt azt sugallta, a következő célpontja Rogán Antal lehet; igaz, azóta semmilyen tartalom nem jelent meg az oldalon.)

A Fidesz stagnálva veszített

Tóka szerint a Fidesz mostani veszteségei Budapesten és a megyei jogú városokban emlékeztetnek a 2012 őszi vagy a 2015 eleji politikai hangulatra, amikor az ellenzék a kormánypártok valódi kihívójának tűnt. Azonban fontos különbségek vannak az akkori hullámvölgyek és a mostani választási gyengülés között: míg korábban a kormánypártok népszerűség-vesztése kiolvasható volt a közvélemény-kutatásokból, a Fidesz népszerűsége most stabilan 50 százalék körül mozog, önkormányzati veszteségeik a hatékony ellenzéki együttműködésnek köszönhetők, így ezúttal tényleges ellenzéki momentum látszik a magyar politikában.

false

 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A CEU oktatója azt is kiemelte, hogy az elmúlt években a Fidesz támogatottsága nagy vonalakban együtt mozgott a fogyasztói bizalmi index alakulásával, a 2012-es vagy 2015-ös visszaesést az is magyarázta, hogy a kormányok általában a ciklus közepére hagyják a kényes gazdasági intézkedéseket. "Most viszont a kormány pörgeti a fogyasztást, a költségvetés deficites, a gazdasági megszorítások még előttünk állnak, és ha ez ismét a Fidesz népszerűségének zuhanásához vezet, nehezebb lesz visszatornásznia magát a pártnak, mint a korábbi években" - magyarázta Tóka.

László Róbert, a Political Capital szakértője előadását arra a tételre építette fel, hogy a Fidesz nem gyengült a tavalyi országgyűlési vagy a májusi EP-választáshoz képest; hogy mégis ellenzéki sikerekről beszélhetünk, annak egyrészt a választás önkormányzati jellege az oka, másrészt az, hogy most a fontosabb városokban sikerült egy komolyan vehető ellenzéki polgármesterjelöltet állítani a fideszessel szemben.

László adatokkal is illusztrálta mondandóját: a megyei listás szavazatokat az EP-választási eredményekkel összevetve az látszik, hogy a Fidesz három megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Komárom-Esztergom) szignifikánsan erősödött, és csak Somogyban gyengült számottevően. Budapesten sem tűnik akkorának az ellenzéki előretörés (14 kerületi siker a 23-ból), ha ahhoz viszonyítjuk, hogy tavaly a 18 fővárosi egyéni választókerületből 12-t elvitt az ellenzék, és a többiben is jó eséllyel nyert volna, ha az LMP és a Momentum hajlandó együttműködni a baloldallal.

Megvan a csodafegyver?

A Political Capital szakértője szerint a relatív ellenzéki siker ellenére sem állítható, hogy meglenne a recept a következő, 2022-es parlamenti választásra. Egyrészt a választási szabályok és a pártlistás jelleg miatt lesz a mostaninál nehezebb közös platformot alakítania az ellenzéknek, másrészt azért, mert a közös miniszterelnök-jelölt kérdése kinyithatja a pártok közötti versengést.

false

 

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Tóka Gábor ugyanakkor úgy látja, a megszerzett önkormányzati pozíciók javíthatnak az ellenzék pénzügyi és médiabeli pozícióin, de főleg a politikusok és választóik morálján. Szerinte inkább az jelenthet problémát, hogy a kormány jövő év végéig várhatóan felülvizsgálja a 2011-ben kialakított választókörzeteket, és kétharmad birtokában aligha mutat majd visszafogottságot a körzethatárok politikailag motivált átrajzolásában, azaz a gerrymanderingben. Tóka a politikai kommunikáció további felpörgetésére számít a következő években, ami jelenthet újabb nemzeti konzultációkat, esetleg népszavazást a belengetett alkotmányrevízióhoz kapcsolódva.

A panelbeszélgetésen Maryna Vorutnyu a törökországi, Wojcieh Sadurski a lengyel helyzettel hasonlította össze a magyar fejleményeket. Törökországban a márciusi helyhatósági választásokon szintén az egységes ellenzéki fellépésnek volt köszönhető, hogy Erdogan Izmir után Isztambult és Ankarát is elveszítette. Lengyelországban a nagyvárosokban hagyományosan nem szerepel jól a PiS, a magyar önkormányzati voksolással egy időben tartott parlamenti választáson azonban simán megtartotta a hatalmat a Kaczynski-párt a három tömbben induló ellenzékkel szemben. Sadurski szerint ettől függetlenül nehézséget jelenthet a PiS-nek a következő években, hogy a parlament alsóháza fragmentáltabbá vált a baloldal és a szélsőjobb bekerülésével, a felsőházban pedig többségüket is elvesztették Kaczynskiék.

Neked ajánljuk