Mélységesen felháborítja a Civil Közoktatási Platformot a státusztörvény végrehajtási rendelete és annak szakmai egyeztetési módja. A 84 oldalas rendeletet a nyár közepén bocsátották társadalmi egyeztetésre, érdemi indoklás, összefoglaló és hatásvizsgálat nélkül. Nem használták ki a jogszabály által adott lehetőséget a koncepció egyeztetésére, illetve a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel való közvetlen egyeztetése. „Különösen felháborítónak tartjuk, hogy a tanárok munkáját, díjazását, munkajogi helyzetét részleteiben szabályozó rendelettervezetet a szakszervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül alkották meg” – kommentálta a szervezet.
A státusztörvényhez hasonlóan, ennek a rendeletnek is kiemelt célja a tanárhiány elfedése – írják. Míg a státusztörvény az általános hiányt hivatott elfedni, e rendelet 9-23. paragrafusai a képzettségi követelmények enyhítésével a szaktanárhiány elfedését szolgálja. Bár köztük néhány valós megoldás is lehetne, a többségük elfogadhatatlan. Ki gondolja komolyan, hogy egy földrajztanár 120 órás továbbképzéssel, vagyis mondjuk egy nyári, egy hónapos intenzív tanfolyam elvégzésével középiskolában tanítani tudja a fizikát, fel tud készíteni az érettségire, sőt érettségiztetésre is alkalmas, vagy ugyanezt meg tudja tenni egy fizikatanár a biológia tantárggyal.
Felháborító, hogy az idéntől száznál több, a későbbiekben feltehetőleg még több iskolában bevezetendő honvédelem tantárgyat legfeljebb érettségivel rendelkező őrmesterek is taníthatják.
Az óvodai nevelést lehetetleníti el, hogy a délutáni nevelőmunkához elég lesz a dajkák jelenléte.
A tanárok további létszámcsökkenését fogja okozni az eskü kötelezettségének bevezetése – vélekednek. „Nem tudjuk, mit fog tartalmazni az eskü szövege. Ha csak annyit, hogy a gyerekek érdekét kell szem előtt tartani, akkor az eljárás felesleges, ha viszont világnézeti jellegű elköteleződést is jelent, akkor megengedhetetlen. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy éppen a renitensek felmondása a cél.”
A Civil Közoktatási Platform állásfoglalása szerint nem jó, hogy az igazgatói pályázatok esetén nem kerül vissza a korábbi véleményezési jog, a miniszteri döntést továbbra sem kell indokolni. A rendelet nem pontosítja, hogy hogyan kell differenciálni a törvény által lehetővé tett széles sávokon belül, csak a gyakornoki fizetés alsó határát és a helyettesítési óradíjat adja meg. A NOKS-osok esetén az szerepel a rendeletben, hogy a költségvetés csak a garantált bérminimum 110%-át biztosítja. „Ez borzasztóan kevés például egy gyógypedagógiai asszisztens esetén, aki a piaci szférában ennél lényegesen többet tud keresni” - írják.
A pedagógusok minősítési rendszerének elavult szemlélete sem változott a jelenlegi gyakorlathoz képest, vagyis továbbra sincsenek a státusztörvényben a minőségi oktatást érdemben szolgáló elemek
– zárul a közlemény.
