Csak a zászlófelvonást és a Magyar Becsületrend átadását tartják meg október 23-án

  • narancs.hu
  • 2020. október 14.

Belpol

Müller Cecília megerősítette, azért, hogy nagy tömegek ne verődjenek össze.

Idén csak az ünnepélyes zászlófelvonást és a Magyar Becsületrend átadását tartják meg az 1956-os forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó kormányzati programok közül a koronavírus-járvány miatt – közölte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerdán az MTI-vel.

Bár korábban úgy tűnt, egy az Emmi-től származó dokumentum alapján, hogy a kormány lazán kezeli az ünnepi rendezvények megtartását a vírushelyzet ellenére, eszerint meggondolták magukat.

Kovács Zoltán közleménye szerint a zászlót katonai tiszteletadással a budapesti Kossuth téren jövő pénteken 9 órakor vonják fel.

Október 22-én, csütörtökön a Külgazdasági és Külügyminisztérium épületén látványos fényfestés lesz, október 22. és november 4. között pedig "Emlékképek 1956 – Városi kiállítás" címen a főváros ikonikus helyszínein korabeli fotók emlékeztetnek az eseményekre.

Az államtitkár arra kéri az állami szerveket és az önkormányzatokat, hogy a programok szervezésekor ezt tartsák irányadónak, és kerüljék a sok embert mozgató rendezvényeket.

Az Operatív Törzs szerdai tájékoztatóján Müller Cecília is megerősítette, hogy az október 23-ai központ ünnepségeket jelentősen mérsékelik, hogy nagy tömegek ne verődjenek össze.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.