Csak Orbán és a katolikusok nem ítélik el az Őcsényben történteket
Ocseny-hatar.jpg

Csak Orbán és a katolikusok nem ítélik el az Őcsényben történteket

  • narancs.hu
  • 2017. október 10.

Belpol

A református, az evangélikus egyházak és a zsidó hitközség is elítéli az erőszakot.

Szeptember végén egy őcsényi panziótulajdonos olyan menekült gyerekeket szeretett volna vendégül látni, akik hivatalosan is a magyar állam oltalma alatt állnak. A helyiek azonban annyira felháborodtak ezen, hogy halálosan megfenyegették a panziótulajdonost, kocsijának gumiját pedig kiszúrták.

Orbán szerint ez teljesen rendben van, hiszen azt mondta, hogy „Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket“. Erdő Péter szó szerint elmenekült az erre vonatkozó kérdés elől, egyedül Beer Miklós és Székely János püspökök mondták azt, szívesen vendégül látnák a menekült gyerekeket.

Most az Index kereste meg a többi egyházat, ők mit gondolnak az esetről.

Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke azt mondta, készek segíteni a menekülteknek, ha arról van szó. Azt is hozzá tette: Mély aggodalommal és szomorúsággal értesültem az Őcsényben történtekről. Közös felelősségünk, hogy gátat szabjunk a gyűlölködésnek és a társadalmunk békességét veszélyeztető folyamatoknak.

Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke azt írta: „A gyűlöletkeltés minden formáját elfogadhatatlannak tartjuk, legyen szó zsidókról, keresztényekről, muszlimokról, romákról, melegekről, migránsokról vagy konkrét személyről. Álláspontunk szerint a gyűlölet természete hasonlatos a vírusok viselkedéséhez. Kezelhetetlenül gyorsan képes átterjedni az egyik kisebbségi csoportról a másikra, és lassan megbetegíti az egész társadalmat. Az őcsényi ügy világosan megmutatta, félelmeink nem alaptalanok, az indulatok könnyen kezelhetetlenné válnak.”

Gáncs Péter a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke kiemelte, hogy az Őcsényben üdültetni kívánt emberek a magyar hatóságok által elismert menekültstátuszban, legálisan tartózkodnak Magyarországon, és egyháza kész néhány napra vendégül látni az Őcsénybe be nem engedett gyermekeket. A reformátusokhoz hasonlóan az evangélikus egyház is támogatja az országban legálisan tartózkodó menekülteket.

A lap megkeresett több katolikus egyházmegyét is, választ azonban nem kaptak tőlük.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.