Csalás, bosszú, szégyen, Orbán tébolya – Élet a Sargentini-jelentés megszavazása után

  • 2018. szeptember 12.

Belpol

Az első pár óra krónikája, csak a lényeg.

Mint ismeretes, az Európai Parlament szerda délután közel 70 százalékos többséggel elfogadta a kormányt elítélő Sargentini-jelentést, a képviselőt többen felállva tapsolták az EP-ben, ő könnyeivel küszködött.

false

 

Fotó: MTI

Nézzük, mi történt az elfogadás utáni első pár órában.

Szájer József, a Fidesz EP-képviselője azt nyilatkozza, hogy a Fidesz érvénytelennek tekinti a szavazást, mert álláspontjuk szerint a tartózkodókat is bele kellett volna számolni a leadott szavazatok közé. Ha ez így történik, valóban nem lett volna meg a kétharmad. Szájer szerint „jogtiprás” történt, a képviselő kilátásba helyzete, hogy a magyar kormány bírósághoz fordul.

Szijjártó Péter külügyminiszter arról nyilatkozik, hogy a döntés leleplezte az EU-n belüli „bevándorláspárti nagykoalíció” szándékát, mindez a „bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja Magyarországgal szemben”, és „színtiszta koncepciós eljárás”.

A kormányszócső Origo szintén Magyarország elleni bosszúról, „magyarfóbiás jelentésről” és csalásról beszél a döntésről szóló hírében.

A magyar ellenzék üdvözli a döntést. A Jobbik szerint „Orbán veszített”, „a Fidesz feláldozta Magyarországot”, amihez „Orbán hatalmi tébolya” vezetett. Ujhelyi István, az MSZP képviselője „történelmi lépésről” és masszív többségről ír közleményében, és felveti: egy normális országban a kormány ilyenkor önként távozik a hatalomból. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke szerint az elmúlt 12 év legsúlyosabb politikai vereségét szenvedte el Orbán.

A parlamenten kívüli Momentum arról ír, hogy az orbáni politika vállalhatatlan Európában, a miniszterelnök „szégyent hozott Magyarországra”. Továbbá „Magyarország nem Orbán Viktor, nem a Fidesz, hanem sokkal több ennél”. A jelentés és annak elfogadása Orbán és a Fidesz „szegénységi bizonyítványa, nem pedig Magyarországé”, írja Fekete-Győr András, a párt elnöke a Facebookon.

A forint a jelentés megszavazása után bezuhant, bár nem jelentősen, nagyjából fél százalékkal, majd pár óra alatt visszakúszott, de valamivel a szerda délelőtti érték alatt maradt.

„Magyarország precedens nélküli EU-eljárással néz szembe”, az „Európai Parlament megbüntette az országot, amiért állítólag fittyet hány az EU értékeire és a jogbiztonságra”, írja címoldalán, vezető anyagban a BBC szerda délután 16 óra előtt.

A Brexit-párti Nigel Farage védelmébe veszi Orbánt, szerinte az eljárás az EU autoriter működését mutatja. A holland populista Geert Wilders ennél is tovább megy: szerinte Orbán hős és Nobel-díjat érdemelne.

A CNN vezető anyagához csatolt képen Orbán Viktor fogja a fejét, a szöveg így szól: „Európa arra szavazott, hogy megbünteti Magyarországot.”

false

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.