Cseh Katalin: Azonnal csatlakoznunk kell az Európai Ügyészséghez, ez kerüljön a jogállamisági feltételek közé!

  • narancs.hu
  • 2024. március 26.

Belpol

A Varga Judit-féle hangfelvétel előkerülésére reagált a Momentum EP-képviselője.

A Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin az Európai Bizottsághoz fordult Magyar Péter hangfelvétele után. Ahogy írja: azonnal csatlakoznunk kell az Európai Ügyészséghez, ez kerüljön a jogállamisági feltételek közé!

A Momentum EP-képviselője levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy

az új bizonyítékok fényében vizsgálja felül a magyar igazságügyi rendszer, és benne az magyar ügyészség működését, és kösse az uniós források kifizetését az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz.

„A ma reggel nyilvánosságra került hangfelvételen a volt igazságügyi miniszter kimondja, hogy kormányzati szintről manipuláltak ügyészségi iratokat a Völner-Schadl-ügyben. Ez a felvétel a hatalmi ágak szétválasztása helyett, azok gyökeres összefonódásáról tanúskodik Magyarorszagon. Itthon az emberek nem egyenlőek a törvény előtt, ez pedig alapjaiban sérti a jogállamisággal kapcsolatos alapelveket itthon és Európában egyaránt.”

Cseh szerint az Európai Unióban erre a problémára már van több eszköz is: „a jogállamisági mechanizmus, a költségvetéshez csatolt megengedő feltételek és a szupermérföldkövek, amelynek célja, hogy az emberek alapvető jogait és a jogállamiságot megfelelően védje, akár saját korrupt kormányukkal szemben is. De ez csak akkor működik, ha az Európai Bizottság következetesen végigviszi, és betartatja a jogállamisági feltételeket a tagállamokkal.”

„A törvény előtti egyenlőség tényleges biztosításához pedig meggyőződésem, hogy mielőbb csatlakoznunk kell az Európai Ügyészséghez - hogy valóban kivizsgálhatók és elszámoltathatók legyenek a kormánytagok. Ez az egyetlen megoldás a magyarországi korrupciós válságra! Magyarország nem jogálllam, az igazságszolgáltatás nem független. Ezt eddig is tudtuk, de már bizonyítékunk van a legközelebbi körökből. Sem mi, sem a Bizottság nem nézhet félre!” – zárja közleményét a Momentum politikusa.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.