Cseh Katalin vezetése alatt egyetlen forint EU-s támogatást sem kapott a cége

Belpol

A kormánypárti média nyár közepe óta folytat lejárató kampányt a momentumos EP-képviselő ellen, de már az alapállítás sem stimmel. 

A Magyar Narancs heti nyomtatott lapszámában részletgazdag cikkben dolgozzuk fel a "Cseh Katalin-ügyet".

A kormánypárti média nyár közepe óta változó gyakorisággal közös lejárató cikkeket a momentumos politikusról. Ezek fő állítása, hogy Cseh Katalin trükkös pályázatokkal 4,8 milliárd forintnyi EU-s támogatást "zsebelhetett be" saját cégén és haveri vállalkozásokon keresztül.

Azt nyilvánosan hozzáférhető információk alapján viszonylag könnyű ellenőrizni, hogy Cseh Katalin mennyi uniós támogatást vett fel. Cseh 2013. január 25. és 2018. január 10. között volt ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa a Pannónia Nyomda Kft.-nek. A Pannónia Nyomda által elnyert uniós projektekről a pályázat.gov.hu-n tájékozódhatunk:

 
Forrás: palyazat.gov.hu 

Látható, hogy a Pannónia Nyomda két pályázatra közel 286 millió forint támogatást kapott. Azonban a támogatási döntés időpontja mindkét esetben Cseh Katalin cégtől való távozása utánra esett. Támogatási döntés hiányában természetesen kifizetés sem történhetett, tehát teljesen biztosan állíthatjuk, hogy Cseh Katalin ügyvezetése alatt a cége egy árva eurocentnyi uniós támogatást sem nyert és így nem is vett fel EU-s pénzt.

Az első, 68,1 milliós pályázathoz annyi köze volt a későbbi EP-képviselőnek, hogy azt még az ő vezetése alatt, 2016-ban nyújtották be.

 
A Pannónia Nyomda budapesti székhelyén
Fotó: Németh Dániel 

A szintén nyilvánosan hozzáférhető éves beszámolókból az is kiderül, hogy bár a Pannónia Nyomda jól működő cég volt 2013 és 2018 között (többnyire évi félmilliárd forintot meghaladó bevétellel és bizonyos években 10 millió forint feletti nyereséggel), Cseh Katalin osztalékot egyszer sem vett ki  a vállalkozásból, a profitot az eredménytartalékba forgatta be.

A Magyar Narancs digitális előfizetéssel is olvasható cikkéből kiderül még, 

  • hogy miként csinált a kormánypárti sajtó 4,8 milliárdot a Cseh által elnyert nulla forint uniós pénzből,
  • hogy ki áll a Cseh Katalin-ügyet kirobbantó bennfentes.net mögött,
  • hogy miért létesített Cseh Katalin vállalkozása több másik céggel azonos helyszíneken fióktelepeket,
  • hogy miként cáfolják a Pénzügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium hivatalos levelei a Magyar Nemzet által sejtetett visszaéléseket,
  • hogy milyen furcsaságot nem vettek észre a lejárató cikkek szerzői Csehék egyik pályázatában,
  • és hogy miért kereste a NAV Bűnügyi Főigazgatósága a ferencvárosi önkormányzatot az ügyben.

Keresse a hetilapot az újságárusoknál vagy fizessen elő és kattintson a cikkért:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.