Mi van a Cseh Katalinnal szemben indított lejárató kampány mögött?

Sárból vádat építeni

Belpol

A „Cseh Katalin-ügy” volt a Fidesz válasza a Pegasus-botrányra. A kormánypárti média több mint két hónapja futtatja a sztorit, és több hatóság is vizsgálódik a momentumos politikus korábbi nyomdaipari cége körül. A vádak mögé néztünk.

Trükkösen benyújtott pályázatokkal 4,8 milliárd forint uniós támogatást zsebeltek be a Cseh Katalin momentumos EP-képviselőhöz köthető nyomdaipari cégek – nagyjából ez a veleje a kormánypárti sajtóban nyár közepe óta változó intenzitással futó lejárató kampánynak. A korábban Cseh Katalin által vezetett Pannónia Nyomda Kft. uniós pályázatai miatt Deutsch Tamás az EU csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz fordult, Budai Gyula a NAV-nál tett feljelentést, de vizsgálódik a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság is. Cseh abszurdnak nevezte a vádakat, jogi lépéseket helyezett kilátásba, azonban részletekbe menően mindeddig nem reagált az őt támadó cikkekre. A Narancs Cseh Katalinnal és cége őt követő ügyvezetőjével is beszélt, emellett nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból és egyéb hivatalos forrásokból próbáltuk feltárni a valós helyzetet.

Három rövid videóval kezdődött minden: ezeken egy Anonymus-álarcos alak arról beszél, hogy „egy kétszínű politikus 4,5 milliárd forint uniós támogatást vett fel saját és haveri cégein keresztül”. A videókat a bennfentes.net YouTube-csatornája tette közzé, az elsőt július 18-án, ugyanazon a napon, amikor a Direkt36 és a Telex együttműködésében megjelent a Pegasus-botrány magyarországi szálát bemutató cikk. A bennfentes.net „jött rá” arra is, hogy Cseh Katalin lehet az érintett politikus, és a hozzá köthető cégeknél landolt uniós pénzek összegét rögtön fel is emelték 4,8 milliárd forintra.

Ha korábban nem hallott a bennfentes.net-ről, nem önnél van a hiba: a portál kiadóját május 31-én, másfél hónappal a Cseh Katalin-ügy kirobbantása előtt jegyezték be. A cég ügyvezető-tulajdonosa és a honlap főszerkesztője Pósa Károly vajdasági képzőművész, író és blogger, aki 2016-ban stílszerűen egy álhírrel került be a mainstream médiába, miután a blogján arról írt, hogy titokzatos alagutat találtak Magyarkanizsa alatt. A hoaxot az Index is átvette, Pósa később azzal magyarázta az írást, hogy csak rá akart mutatni, mennyire felszínesen olvassuk a híreket. A bennfentes.net cikkei Pósa publicisztikáit leszámítva szerző nélkül jelennek meg, impresszumában Pósán kívül más nem szerepel, a nyilvános cégadatok szerint a kiadó egy főt foglalkoztat. Lapzártánkkor a bennfentes.net nem volt megtalálható a magyar médiahatóság sajtótermékekről vezetett hivatalos nyilvántartásában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.