Mi van a Cseh Katalinnal szemben indított lejárató kampány mögött?

Sárból vádat építeni

Belpol

A „Cseh Katalin-ügy” volt a Fidesz válasza a Pegasus-botrányra. A kormánypárti média több mint két hónapja futtatja a sztorit, és több hatóság is vizsgálódik a momentumos politikus korábbi nyomdaipari cége körül. A vádak mögé néztünk.

Trükkösen benyújtott pályázatokkal 4,8 milliárd forint uniós támogatást zsebeltek be a Cseh Katalin momentumos EP-képviselőhöz köthető nyomdaipari cégek – nagyjából ez a veleje a kormánypárti sajtóban nyár közepe óta változó intenzitással futó lejárató kampánynak. A korábban Cseh Katalin által vezetett Pannónia Nyomda Kft. uniós pályázatai miatt Deutsch Tamás az EU csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz fordult, Budai Gyula a NAV-nál tett feljelentést, de vizsgálódik a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság is. Cseh abszurdnak nevezte a vádakat, jogi lépéseket helyezett kilátásba, azonban részletekbe menően mindeddig nem reagált az őt támadó cikkekre. A Narancs Cseh Katalinnal és cége őt követő ügyvezetőjével is beszélt, emellett nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból és egyéb hivatalos forrásokból próbáltuk feltárni a valós helyzetet.

Három rövid videóval kezdődött minden: ezeken egy Anonymus-álarcos alak arról beszél, hogy „egy kétszínű politikus 4,5 milliárd forint uniós támogatást vett fel saját és haveri cégein keresztül”. A videókat a bennfentes.net YouTube-csatornája tette közzé, az elsőt július 18-án, ugyanazon a napon, amikor a Direkt36 és a Telex együttműködésében megjelent a Pegasus-botrány magyarországi szálát bemutató cikk. A bennfentes.net „jött rá” arra is, hogy Cseh Katalin lehet az érintett politikus, és a hozzá köthető cégeknél landolt uniós pénzek összegét rögtön fel is emelték 4,8 milliárd forintra.

Ha korábban nem hallott a bennfentes.net-ről, nem önnél van a hiba: a portál kiadóját május 31-én, másfél hónappal a Cseh Katalin-ügy kirobbantása előtt jegyezték be. A cég ügyvezető-tulajdonosa és a honlap főszerkesztője Pósa Károly vajdasági képzőművész, író és blogger, aki 2016-ban stílszerűen egy álhírrel került be a mainstream médiába, miután a blogján arról írt, hogy titokzatos alagutat találtak Magyarkanizsa alatt. A hoaxot az Index is átvette, Pósa később azzal magyarázta az írást, hogy csak rá akart mutatni, mennyire felszínesen olvassuk a híreket. A bennfentes.net cikkei Pósa publicisztikáit leszámítva szerző nélkül jelennek meg, impresszumában Pósán kívül más nem szerepel, a nyilvános cégadatok szerint a kiadó egy főt foglalkoztat. Lapzártánkkor a bennfentes.net nem volt megtalálható a magyar médiahatóság sajtótermékekről vezetett hivatalos nyilvántartásában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.