Csepreghy Nándor nettó kétmilliót keres Áder klímaalapítványának kuratóriumi tagjaként

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 15.

Belpol

Többet, mint amikor még hivatalosan is ő volt az igazgató.

Az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál Lázár János ugyan nem vesz fel díjazást, helyettese, Csepreghy Nándor viszont bruttó hárommillió forint körüli összegért viszi az operatív ügyeket, miközben államtitkárként is kétmilliót keres, derítette ki a 24.hu.

Mint írják, az alapítvány kuratóriumi elnöke a nyáron az ex-külügyminiszter Martonyi János helyett maga Áder János lett, és bekerült a testületbe Lázár János és Csepreghy Nándor is. Utóbbi egyébként eddig az alapítvány igazgatójaként tevékenykedett. Eddig minden kuratóriumi tag ingyen látta el a tisztségét, és ugyan Áder és Lázár továbbra sem vesznek fel tiszteletdíjat, Csepreghy már igen. A lap kérdésére Lázár helyettese elmondta, hogy nettó kétmilliót vesz fel az alapítványtól, ez nagyjából bruttó hárommillió forintnak felel meg.

Ahogy a lap megjegyzi, ez kiemelkedő díjazásnak számít, mert az egyébként nem teljes embert kívánó munkájukért általában bruttó 1-1,5 milliót kapnak a kurátorok. Csepreghy viszont ennek a dupláját.

A politikus mindezt azzal magyarázta, hogy 

Korábban én voltam az alapítvány igazgatója, most kuratóriumi tagként viszem az operatív ügyeket: én gyakorlom az ott dolgozó munkatársak feletti munkáltatói jogokat, több mint tízmilliárd forintnyi vagyonért felelek.

Majd hozzátette, hogy államtitkári kinevezése óta összeférhetetlenségi okokból nem lehet igazgató, de kuratóriumi tag igen, és delegálás révén lényegében továbbra is ő látja el az igazgatói feladatokat.

Az alapítvány éves beszámolója szerint Csepreghy egyébként tavaly még igazgatóként összesen 25,3 milliót kapott, ami bruttó 2,1 millió forintos havi fizetést jelent. Vagyis most, hogy kuratóriumi tag lett, még annál is többet keres, mint amikor igazgatóként dolgozott az alapítványnál.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.