Már majdnem hétezren üzenték meg Pintér Sándornak, hogy hagyjon fel a nők megalázásával

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 15.

Belpol

A támogatók arra kérik a minisztert, hogy vonja vissza az abortusztörvény módosítását.

Egy nap alatt majdnem hétezren küldtek levelet Pintér Sándor belügyminiszternek; ennyien csatlakoztak a Patent Egyesület levélküldő kampányához. A kampányt támogatja a NEM! - Nők Egymásért Mozgalom, a Magyar Anyák Akciócsoport és az aHang.

A támogatók arra kérik a minisztert, hogy vonja vissza a szeptember 15-én, azaz ma életbe lépett abortusztörvény módosítását, amely a magzati életfunkciók működésére utaló tényezők megtapasztalásához - a szívhang meghallgatásához - köti az abortusz elvégzését Magyarországon.

Ahogy a levélben megjegyzik:

"Hagyjon fel a nők megalázásával, a testük irányításával, és vonja vissza a miniszteri rendeletet! Ez az eljárás felesleges, értelmetlen, mindemellett megalázza a nőket. Ez egy több éve tartó tendencia újabb szégyenletes állomása, amelyben a nők abortuszhoz való hozzáférését nehezítik, és megbélyegzik az abortuszra menőket."

Majd hozzáteszik, hogy a szívhang hallgattatása helyett "inkább biztosítsanak hozzáférhető fogamzásgátlást; korszerű szexuális edukációt (amely kitér arra is, hogy milyen egy egyenlő, jó párkapcsolat); erősítsék meg a szociális ellátórendszert; javítsanak a szülészeti-nőgyógyászati ellátórendszeren; elsősorban pedig szakmai szervezetekkel való konzultálás és társadalmi egyeztetés után hozzanak változtatásokat. Ezekkel a lépésekkel igen, a rendelettel viszont nem fog csökkenni az abortuszok száma."

A petícióban felhívják a figyelmet arra, hogy:

"Sem a módosítást végrehajtó Pintér Sándor belügyminiszter, sem a kormány nem tartotta szükségesnek, hogy tájékoztassa a közvéleményt az abortuszszabályozás módosításáról, azt nem előzte meg sem szakmai, sem társadalmi egyeztetés".

Mint írják, a szervezetek továbbra is várják a magánszemélyek és a szervezetek csatlakozását a levélküldő kampányhoz; valamint felhívják a figyelmet, hogy szeptember 28-án Budapesten szerveznek tüntetést.

(Címlapkép: Tüntetők a Nők Sztrájkja feminista mozgalom aktivistái által a beteg magzatok művi vetélését tiltó lengyel alkotmánybírósági döntés ellen szervezett tiltakozáson Varsóban 2021. március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmából. Fotó: MTI/EPA/PAP/Mateusz Marek)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?