„Amikor ez az egész vita először megindult, a norvégok csodálkoztak és mondták, hogy nekik még soha nem sikerült senkivel összeveszni. Ők mindenkivel megtalálják a közös hangot, és hogy pont egy elvben politikailag hozzájuk közel álló, jobbközépnek mondott kormánnyal van vitájuk, ezt nem is értették” – nyilatkozta az ATV Heti Naplójában Jeszenszky Géza korábbi oslói nagykövet a Norvég Civil Alap felhasználása ügyében Norvégia és Magyarország között kirobbant nézeteltérés norvégiai fogadtatásáról.
A norvég alapot három unión kívüli ország, Norvégia, Izland és Lichtenstein alapította, 15 kevésbé fejlett uniós országot támogatnak pályázati pénzekkel ezek az államok cserébe azért, hogy bár nem járulnak hozzá az uniós költségvetéshez, mégis élvezik a szabad piac előnyeit.
A magyar és a norvég fél közötti vita 2014-re nyúlik vissza. A magyar kormány nehezményezte, hogy 2009 óta az Ökotárs Alapítvány írta ki és bírálta el az alap egy részére beadott pályázatokat. Politikai fedőszervezetnek nevezték az alapítványt, rendőrök vitték el a vezetőjét, eljárás indult. Végül nem találtak semmi törvénybe ütközőt az alapítványnál, sem a a norvég alap által támogatott 17 egyesületnél. Az ügyben egyeztetni próbált Jeszenszky Géza nagykövet, aztán lemondott.
A vita kiújult, és nem sikerült megállapodni, mert a magyar kormány nem ment bele abba, hogy a 77 milliárd forintnyi támogatásból 4 milliárd forint elosztásába nem szólhatna bele, Norvégia meg továbbra is ragaszkodott az Ökotárshoz.
Így nemrég Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, a norvégokkal nem sikerült megegyezni. Norvégia külügyminisztériuma közölte, Magyarországnak így nem jár a 77 milliárd forintnyi támogatás. A magyar fél szerint azonban ez nem így van, hanem az a helyzet hogy „rosszhiszemű eljárás miatt nem került sor a Norvég Alapból a 2014–2021-es támogatási időszakban Magyarországnak járó összegek kifizetésére, vagyis a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.”
Kormányhatározat is született, eszerint azonnal felül kell vizsgálni a gazdasági kapcsolatokat Magyarország és a Norvég Királyság között.
Jeszenszky Géza most arra emlékeztet, hogy Magyarország számára előnyös a norvég-magyar kereskedelem. 2020-ban a magyar gazdaság 60 milliárd forint értékben szállított árut Norvégiába, miközben onnan 7,5 milliárd forint értékben jött be portéka. Ha ez a kereskedelem megszűnik, annak Magyarország látja a kárát. A rendszerváltás utáni első kormány külügyminisztere úgy gondolja, csak agymosással lehet elhintetni az emberekkel azt, hogy ami zajlik, az tényleg valamiféle szabadságharc, és a külvilág rosszat akarna Magyarországnak. Jeszenszky szerint ez ez ügy megmutatja, hogy a magyar kormány nem a nemzeti érdekek alapján politizál.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
