Afgán segítőket is hoz Budapestre a honvédség gépe

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. augusztus 22.

Belpol

Vasárnap éjfél körül landol a mentőakcióban résztvevő első magyar repülő.

Vasárnap éjfél körül ér Budapestre Afganisztánból a menekülteket kimentő akcióban résztvevő első magyar repülőgép. Erről Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára számolt be vasárnap, budapesti sajtótájékoztatóján. Az érkezők nagy része afgán, olyan emberek, akik a magyar honvédek bajtársaivá váltak, mialatt együtt dolgoztak. „Ennyit egyébként arról a vádról, hogy Magyarország és a magyar kormány humanitárius szempontokra érzéketlen” –  mondta az államtitkár.

A mentőakcióról akkor adnak részletesebb tájékoztatást, amikor a kimenekített emberek már biztonságban lesznek. Ez a munka – amelyhez hasonló humanitárius, életmentő bevetésen évtizedek óta nem vett részt a Magyar Honvédség – mindaddig folytatódik Magyar Levente szerint, amíg az amerikaiak azt mondják, vége, vagy a tálibok „kezdik el a fegyvernyugvás körülményeit megváltoztatni”.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy pénteken a NATO tanácsának miniszteri ülésén ő helyettesítette Szijjártó Pétert. Szerinte a katonai szövetség hetvenéves fennállásának legsúlyosabb válságát éli. Az ülés összehívása szerinte „tökéletesen felesleges is volt, hiszen mint halottnak a csók, utólag semmit nem tudunk javítani az afganisztáni helyzeten, azon a fiaskón, amit a Nyugat éppen ezekben a napokban elszenved”. Magyar szerint a legfontosabb feladat most az emberi életek mentése, és elfogadhatatlan, hogy sok olyan afgánt, aki jogosult lenne arra, hogy kimenekítsék, miután átjutnak a tálibokon, az amerikaiak feltartóztatják, arra hivatkozva, hogy a repülőtér megtelt.

Az államtitkár beszámolója szerint szombaton tapasztalták, hogy a magyar repülőgépekre tartó magyarokat és a velük együttműködő afgánokat elkezdték átengedni. Azután, hogy „a tálibok elkezdték kivillantani a foguk fehérjét”, tömegek indulnak el Afganisztánból Európa felé. Ezt a helyzetet a helyszínen nyújtott segítséggel lehet kezelni, és úgy, hogy nem engedjük az embereket koordinálatlanul rázúdulni Európára – ezt is mondta az államtitkár.

A Telex közben arról ír, hogy az amerikai kormány polgári légitársaságokat is bevont a mentőakcióba: hat amerikai légitársaság 18 repülőgépét mozgósították, ezek a tranzitországokba már eljuttatott embereket viszik tovább. Az utóbbi hat napban harmincezer embert menekítettek ki Afganisztánból.

Azt, hogy Magyarország is részt vesz a mentőakcióban, szombaton jelentették be, a kormányinfón:

 

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.