Csődközelben az Orangeways

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016. november 10.

Belpol

A nagy reményekkel indult és népszerű Orangeways mára jókora pénznyelővé vált, a veszteségek elérik az ötmilliárd forintot. Buszok csak hébe-hóba indulnak, a többnyire fiktív járatokra valódi pénzért árulja a jegyeket a fuvarozási engedéllyel már nem rendelkező tulajdonosi kör. A bedőlő cégek helyére rendre újak kerülnek, és úgy tűnik, a hatóságok tehetetlenek.

A kétezres évtized közepén Kovács Miklós Györgynek nagyszerű ötlete támadt: a fapados légitársaságok működési elvét kellene alkalmazni a nemzetközi buszozásnál is. Megkereste egykori munkatársát, Kedves Ferenc nagyvállalkozót, aki 200 millió forinttal beszállt: 2007-ben így létre jött az Orangeways Zrt. A társaság hamar népszerű lett, a csúcson évi 300 ezren utaztak a céggel. 2010 szeptemberében Kedves Ferenc azonban eladta az eddigre 1,4 milliárdos veszteséget felhalmozott Orangeways Zrt. 90 százalékát az erre a célra gründolt ORW Hungáriának. Az új tulajdonosok a központi társaságot átnevezték (Tribune Ventures Hungary), és a különböző tevékenységeket más-más Orangeways-cégekbe szervezték ki, ám a likviditási problémák nem szűntek meg. Egyre gyakoribbak lettek a járatkimaradások, elmaradtak a fizetések. A romló pénzügyi helyzetre reagálva az Orangeways kezdte eladogatni a buszait. Ezek helyett alvállalkozókat alkalmazott egyes viszonylatokon, ám egy idő után ők is ki nem fizetett szolgáltatásokról kezdtek panaszkodni.
2013 áprilisában az Orangeways közleménye büszkén tudatta: a londoni székhelyű West Block Ltd. 110 millió forint jegyzett tőkével megalapította az Orangeways Közlekedési Hálózatok Holding Zrt.-t; mégpedig azzal a céllal, hogy felvásárolja az ORW-től az Orangeways-cégeket, majd tőzsdére vigye a holdingot. A cégnél megpróbáltak előremenekülni, még azzal is próbálkoztak, hogy a nemzetközi utazásokat szervező Orangeways Magyarország Zrt.-t 24 milliárdos értéken apportálják az új társaságba, ám a cégbíróság úgy találta, az mindössze hatmilliót ér.
Ahogy fogyott a pénz, úgy lett egyre több az utaspanasz. A szerencsésebbeknek csak a buszuk késett, ám a járatok sűrűn kimaradtak, és erről a társaság sokszor elfelejtette értesíteni az utasokat. Akinek olykor sikerült feljutnia egy buszra, az sem mindig járt jobban. Egy Krakkó–Budapest járaton utazó arról számolt be tavaly, hogy a késve induló busz „majd másfél óra és 70 megtett kilométer után kigyulladt, két óra rendőri és tűzoltósági intézkedés után a rendőrök megtiltották, hogy a busz elinduljon”.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor


Az utasok tapasztalta káoszt tükrözik vissza az Orangeways cégügyei is. A 2013-ban megmentőként beharangozott rejtélyes West Block Ltd. mindössze öt hónapig volt tulajdonos a társaságban: az Orangeways Közlekedési Hálózatok Holding Zrt. (OKHH) mögött azóta valójában a Kovács család áll. A közgyűlési jegyzőkönyvek szerint Kovács Miklós Gyula, Kovács Miklós Gyuláné mellett fiuk, Kovács Miklós György a tulajdonos. Érdekes adalék, hogy a cégalapító Kovács Miklós György a kézilabdával és focival foglalkozó szentendrei Utánpótlás Akadémia Sportegyesületen keresztül birtokolja a részvényeket. Nem sokkal a cég átvétele után Kovácsék is elkezdték átszervezni a céghálót, de a működési és pénzügyi gondokon az új struktúra sem segített. A 2013 után alapított cégek közül mindössze a jegyértékesítést végző Pivot Consulting tudott némi nyereséget felmutatni, ám a profit itt sem az üzleti tevékenységből, hanem pénzügyi műveletekből származott a hivatalos mérlegek szerint. A nulla forintos bevételű OKHH-ban viszont óriási pénzeket mozgatott meg a Kovács család. Tavaly októberben a cég saját vagyonából kivettek 2,4 milliárd forintot, amelyből 2,3 milliárdot vissza is raktak, 4,8 milliárd forintra emelve a cég saját tőkéjét. 100 millió forint már itt eltűnt, ám alig 10 hónappal később, idén augusztusban kivettek 4,7 milliárdot az OKHH-ból – veszteségrendezés címén 100 millió forintra csökkentvén a társaság tőkéjét. Az elmúlt években pedig az Orangeways-cégek szinte folyamatosan végrehajtás alatt álltak.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) arról tájékoztatta a Narancsot, az orangeways.hu oldalon lévő utastájékoztató nem felel meg az érvényes jogszabályoknak, és az oldalról az sem derül ki, mely cég végzi a szolgáltatást. Az NKH azt is közölte, hogy évek óta érkeznek hozzájuk bejelentések meghirdetett járatok elmaradása, jelentős késése, az utaspanaszok nem megfelelő kezelése miatt. Eddig 17,3 millió forint bírságot szabtak ki a cégre, ami viszont elérhetetlennek bizonyult a hatóság számára is. A társaság a bírságokat nem fizette be, ezért az NKH végráhajtást kért a NAV-tól, sőt egy idő után megtiltotta az Orangeways személyszállítási szolgáltató tevékenységét. A hatóság azzal az ORW Hungáriával szemben intézkedett, mely úgy tűnt, négy éve valóban kiszállt az üzletből és megszűnt. 2012 óta nem is mutat életjelet, ám a hatóság felé a mai napig ők végzik a buszoztatást – év eleje óta engedély nélkül. Az ORW Hungária tulajdonosa 2012 szeptembere óta a londoni bejegyezésű Tribune Ventures Ltd. A cég nem csupán elnevezése miatt ismerős: a Tribune Ventures és a korábban megmentőként beharangozott West Block székhelye ugyanott van Londonban, ráadásul a két cég vezetése is megegyezik. Az Orangeways körül felbukkant két angol társaság ugyanazon a napon oszlott fel, élükön pedig ugyanaz a személy állt. Ez a bizonyos Robert Benjamin Gersohn eddig több mint 150 céget vezetett, amely minimum felveti annak a gyanúját, hogy ő csak a nevét adta e vállalkozásokhoz. A Tribune Ventures Ltd. nevén összesen három magyar vállalat van. Mindhármat ugyanaznap vették ugyanattól a személytől. Jelenleg mind a három cég – így az ORW Hungária is – kényszertörlés alatt áll.
Az is beszédes, hogy több, a Kovács családhoz köthető cég is felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll, Kovács Miklós Gyuláné pedig el van tiltva gazdasági társaság vezetésétől.
Az Orangeways és Kovács Mikós ugyanis a Narancs számára is elérhetetlennek bizonyultak, pedig ma is lehet jegyet vásárolni a többnyire már csak elvben létező járatokra. Honlapjuk szerint 50 utazási iroda árul Orangeways-jegyeket, ám a gyakori panaszok miatt már minden általunk megkeresett iroda felmondta a velük kötött szerződést. A kamujáratokra eladott jegyek bevételei a kártyás fizetések adatai szerint a Rá-Ba Projektmenedzsment Zrt.-hez kerülnek. A Rá-Bát tavaly év végén alapította Jángli Péter azon a címen, ahová egy sor Orangeways-cég is be van jegyezve. Noha a cég székhelye már Jángli lakcíme, ő nem csak ezt a társaságot alapította mostanság: tavasszal bejegyeztette a Beehound Autóbuszos Közúti Közlekedési Kft.-t is.

További izgalmas részletek a Magyar Narancs november 10-i lapszámában olvashatók!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.