Csökkentik-e az élelmiszerek áfáját? - Megihatjuk a levét

  • Tamás Gábor
  • 2011. március 31.

Belpol

A 2006 elején bevezetett és nagy eredménynek hirdetett áfacsökkentés rövid idő alatt is 200 milliárddal rövidítette meg a magyar költségvetést. A mostani elképzelés minimum 250 milliárdot vonna el. Ahogyan öt éve, úgy most is a szűklátókörű népszerűség-hajhászás és a koncepciótlanság eredménye az áfacsökkentő nekibuzdulás.
A 2006 elején bevezetett és nagy eredménynek hirdetett áfacsökkentés rövid idő alatt is 200 milliárddal rövidítette meg a magyar költségvetést. A mostani elképzelés minimum 250 milliárdot vonna el. Ahogyan öt éve, úgy most is a szűklátókörű népszerűség-hajhászás és a koncepciótlanság eredménye az áfacsökkentő nekibuzdulás.

A hírek szerint az agrártárca 5 százalékra csökkentené az úgynevezett alapélelmiszerek általános forgalmi adóját. A 2012-ben életbe lépő változásról heteken belül egyeztet a kormány, a döntés egyik alapja a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tanulmánya lesz a csökkentés várható gazdaságpolitikai és költségvetési összefüggéseiről. A miniszterelnök már el is árulta: támogatja az elképzelést; nyilatkozata szerint elsősorban azt vizsgálják, miként lehetne úgy csökkenteni az áfát, hogy a kereskedők ne nyelhessék le az adócsökkentést. 'k határozottan állítják, hogy nem fogják. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az üzletek között olyan éles a verseny, hogy a legkisebb árelőnyt is igyekeznek kihasználni a boltok - az október óta töretlenül növekvő beszállítói árakra sem tettek rá gyakorlatilag egy fillér pluszt sem. Font Sándor (Fidesz) parlamenti mezőgazdasági bizottsági elnök szerint a csökkentést az agrárszakma egységesen támogatja (lapunknak is ezt mondták a legnagyobb ágazati érdek-képviseleti szervezetek szakértői), ám tartanak a gazdasági tárca ellenkezésétől, mivel a jelenlegi költségvetési viszonyok között aligha lehet betömni egy "váratlanul" keletkező 250 milliárd forintos lyukat. A VM számításai szerint ugyanis ez lenne az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentésének közvetlen hatása.

Az érzékelés matematikája

Ám ha Orbán áfát akar csökkenteni a "közjó" érdekében, akkor az csökkentve lesz még akkor is, ha jókora költségvetési forrást kell találni hozzá. A kérdés inkább csak az, milyen mértékben és milyen termékkörre gondolja ezt érvényesíteni a kormány. A VM előterjesztése csak a kenyérre, a tejre, a nyers sertés- és baromfihúsokra, a tojásra és esetleg az étolajra, illetve a cukorra vonatkozik. Ezek viszont önmagukban a teljes kiskereskedelmi élelmiszer-forgalom alig negyedét teszik ki. A fogyasztói szokások változásával, a kész- és félkész élelmiszerek forgalmának növekedésével ez az arány várhatóan tovább csökken. Ezért mondják a kereskedők azt, hogy a bolti árak érzékelhető változásához széles körű áfacsökkentésre van szükség.

Vegyünk egy egyszerű példát. Az "átlagpárizsiban" jó, ha 10 százalék a tőkehústartalom, ennek a 10 százaléknak az áfamérséklése jelenhet meg a bolti árban. Ha ez utóbbi 1000 forint, és a hús áfája 20 százalékkal csökken, akkor a 800 forint nettó árból kilencven százalék (720 forint) marad a 25 százalékos áfakörben, ennek bruttó ára 900 forint. A 80 forintos nettó árú hústartalom áfája lesz 5 százalék (4 forint), ezt felfelé kerekítve tehát a párizsi "új" ára 985 forint lesz - amit aligha nevezhetünk érzékelhető változásnak. Ha azonban ezen egyszerű, ám mindenképpen népfogyasztási cikk a teljes valójában bekerül a kedvezményes körbe, úgy a csökkenés már 160 forint lesz, amit valóban észrevesz a párizsifogyasztó polgár. (Már ha a készítés során keletkező közterhek, energiaköltségek legalább szinten maradnak, és a felhasznált egyéb adalék anyagok áfája is bekerül a kedvezményes körbe.) Itt azonban már könnyű határt téveszteni: egy ilyen kiterjesztett csökkentés 250 milliárdnál jóval többel csapolná meg a költségvetést. A pénzügyi játszótér szűkössége tehát azt valószínűsíti, hogy széles körű csökkentés nem lesz, és a bevont termékek új kulcsa is közelebb lesz a 15, mint a 10 százalékhoz.

Már ha egyáltalán lesz áfacsökkentés. Az elmúlt években az ilyen játszadozásnak ugyanis sok értelme nem volt. Az élelmiszer-ágazat legális kiskereskedelmi forgalma nagyjából 3000 milliárd forint, ennyit húznak le a bolti pénztárgépeken és azon ritka piaci árusítóhelyeken, ahol a vásárolt áruról blokkot adnak. Az - optimistán - becsült illegális forgalom aránya a teljes ágazati bevétel negyede, vagyis 1000 milliárd forint. Ha az állam elzárná azokat a csatornákat, amelyeken ez a pénz elfolyik, valóban komolyabb áfamérséklésre nyílna lehetőség.

Fehérítő hatás

Azt, hogy e búvópatakok merre futnak, húsz éve, a "zöldséges maszekvilágot" felváltó "őstermelői" (adóelkerülési) rendszer kialakulása óta tudja minden hatóság és szakértő - de egyik kormánynak sem akaródzott ezzel szembenézni. Az ódzkodás nem véletlen, hiszen ha most belepiszkálnának az így kialakult érdekviszonyokba, több százezer, a lehetetlen közgazdasági helyzet kialakulásában vétlen vidéki család közvetlen megélhetése kerülne veszélybe.

A kormányzathoz forduló legális sertés- és baromfitartók mindazonáltal azt hangoztatják, hogy az áfa-csökkentésnek igenis lenne "fehérítő" hatása az alapanyag-termelésben: sok, eddig szürkében utazó termelő jelenne meg ennek hatására a regisztrált körben. Ez azonban inkább látványos, mint a valósághoz közeli érvelés. Való igaz, a szabályosan működő cégek versenyhátránya az áfamérsékléssel csökkenne a feketézőkkel szemben. Ám a feketekereskedelem lényege, hogy minden láncszeme az adókerülésre játszik. Feketén vett vagy regisztrálatlanul termelt kukoricát eszik a feketén eladott, netán feldolgozott "tanyasi" baromfi, feketén készül az udvaron feldarabolt disznóból a tokaszalonna. Aki ebből a láncból kilép, az saját, jól bejáratott értékesítési csatornáin óhatatlanul hátrányba kerül, hisz onnantól nem adhatja a házikolbász kilóját ezerkettőért. Míg ha marad az eddigi gyakorlatnál, most már a hatóságoktól sem kell annyira félnie - az elmúlt hónapokban több olyan döntés született, amelyek csak lazítottak a vonatkozó, már korábban sem túl feszes szabályokon. Mindezek tükrében az áfa-csökkentés legfeljebb néhány látványos áruházlánci húsakciót eredményezhet - egyéb jótékony hatása nemigen lenne.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.