Az adatvédelmi biztos szerint alkotmányellenes az a törvényjavaslat, mely tovább szűkítené a közérdekű adatok megismerhetőségét.
A 2017-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatba tette bele a kormány azt a passzust, mely gyakorlatilag az összes állami és önkormányzati vállalatot kivonná az információszabadság hatálya alól. A beadvány kimondja, hogy mostantól nem ismerhető meg az állami cégek egyetlen olyan adata sem, mely „sérti vagy veszélyezteti a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit”. A törvény az állami energetikai cégek esetében még tovább megy. Ezeknél a cégeknél ugyanis semmilyen szerződés, vagy ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő adat nem ismerhető meg a szerződés hatálya alatt, és onnantól még legalább öt évig. Ráadásul, ha a cég úgy érzi, hogy különösen érzékeny adatról van szó,
akár 30 évre is „titkosíthatja” azt.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke állásfoglalásában kifejti, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot az Alaptörvény is kimondja. A közérdekű adatok megismerhetősége azért különösen fontos, mert lehetővé teszi a közpénzek felhasználásának ellenőrzését, és a nyilvánosságnak már önmagában visszatartó ereje van az esetleges visszaélésekkel szemben. A most titkosítani kívánt adatok jelentős részéről pedig az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy azok nyilvánosságához jelentős közérdek fűződik – hívja fel a figyelmet Péterfalvi.
| ||
A NAIH elnöke szerint az, hogy egy vállalat működése fontos az ország energiaellátásnak szempontjából, még nem indok a titkolózásra, ráadásul a törvényben használt „nemzetbiztonsági érdek” túl tág fogalom, a nyilvánosság korlátozását ennél jobban meg kell indokolni. Hasonlóan problémás a „kereskedelmi” és „piaci” indokokra való hivatkozás Péterfalvi szerint. Arányos üzleti érdek sérelmére eddig is lehetett hivatkozni bizonyos, amúgy közérdekű adatok kiadásának megtagadásakor, ám az Alkotmánybíróság szerint ez „nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét”,
monopolhelyzetben lévő vállalatok
esetében pedig ez a kitétel értelmezhetetlen.
Az információszabadság korlátozásának időlegesnek és arányosnak kell lennie, ám Péterfalvi úgy látja, hogy az akár 30 évre esedékes titkosítás nem felel meg a hatályos törvényeknek.
Az adatvédelmi biztos azt is kifogásolja, hogy az új szabályozás az érintett szerződések teljes szövegét elrejtené a nyilvánosság elől. Szerződések egyes adatai lehetnek nem nyilvánosak, de teljes dokumentumok nyilvánosságának korlátozásáról már az AB is kimondta, hogy az alkotmányellenes. A kormány törvényjavaslata bizonyos esetekben nem csak bíróságoktól, de az adatgazdáktól is elvenné annak mérlegelését, hogy egy adat kiadható-e, ennek alkotmányellenességét pedig legutóbb épp a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény kapcsán mondta ki az AB.
A törvényjavaslat hatályát kiterjesztené az jelenleg is folyamatban lévő ügyekre, ami visszamenőleges hatályú jogalkalmazásnak minősül, hasonló kitételek pedig korábban sem állták ki az alkotmányosság próbáját – mutat rá az állásfoglalás.
Péterfalvi Attila hétfőn küldte el állásfoglalását az Országgyűlés költségvetési bizottságának, a tervek szerint
a képviselők kedden szavaznak
a törvényről. Az állásfoglalásnak halasztó hatálya nincsen. A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában részletesen is foglalkozunk az információszabadság újabb korlátozását jelentő törvénnyel és a Fidesz korábbi, hasonló tárgyú törekvéseivel.
