Debrecen vehet fel hitelt, Budapest, Miskolc nem

  • narancs.hu
  • 2023. december 17.

Belpol

A kormány megmagyarázta, miért nem jár segítség ellenzéki vezetésű nagyvárosoknak.

Az önkormányzatok 2011 óta a kormány engedélyével vehetnek fel hitelt. Csütörtökön megjelent a Magyar Közlönyben az 1564/2023-as kormányrendelet, amelyből – mint a Telex írja – az derül ki, hogy jellemzően fideszes vezetésű nagyvárosoknak engedélyezi a kormány ezt a lépést.

Így Békéscsaba, Szolnok, Sopron és Szarvas hitelkérelme megkapta a kormány engedélyét, ugyanakkor Budapesté, Gödöllőé, Dunaújvárosé és Miskolcé nem. 

Debrecen igényelhet 13 milliárd forint hitelt, a sokkal nagyobb költségvetésből gazdálkodó Budapest 16,5 milliárdot szeretett volna felvenni, hiába.

Az ATV eredetileg az Építési és Közlekedési Minisztériumot kérdezte meg arról, mi alapján döntöttek a városok kérelmeiről, és az említett – ellenzéki vezetésű –települések igényét miért utasították el.

A Belügyminisztérium válaszolt.

Eszerint „kormány minden esetben a beadott kérelmek alapján hozza a döntést. A célja, hogy az önkormányzatok működőképességet fenntartsa, valamint az önkormányzatok eladósodását megakadályozza, ezért minden egyes hitelkérelmet külön-külön megvizsgál. Azoknak az önkormányzatoknak a hitelkérelmét támogatta, akik jól gazdálkodnak, akiknél a csőd és az eladósodás nem fenyeget.”

A kérelmeket a Magyar Államkincstár és a kormányhivatalok is megnézték. 

Arról, hogy Budapest pénzügyi stabilitásához hogyan viszonyul a kormány, többek között ez a cikk szól:

Bár a szintén nem kormánypárti vezetésű Szeged nem szerepel az említett kormányhatározatban, pénteken a szegedi közgyűlés ülésén Botka László polgármester beszámolt arról, milyen elvonásra számíthat az önkormányzat. Öt évvel ezelőtt, amikor a szolidaritási adót bevezette a kormány, Szegedtől ezen a jogcímen 40 millió forintot vitt el a helyi iparűzésiadó-bevételből. A kormány mostani közlése szerint ez az összeg 4 milliárd forint lesz, ezzel kell számolni a 2024-es szegedi költségvetés összeállításakor.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.